Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
BETHLEN GÁBOR, A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÉS A PORTA (1619-1621) 929 III. Zsigmond Lengyelországa is részese volt a Melchior Kiesi által fémjelzett politikai tervnek, amely lehetőleg konfliktus nélkül kívánta elérni a Habsburg-katolikus térnyerést az oszmán hatalom északnyugati határvidékén. Már 1613-ban létezett egy titkos megállapodás a két hatalom között, amely egymás területén engedte zsoldosok fogadását, amelynek értelmében lisowczycy-nak nevezett lengyel lovasok részt vettek későbbiekben is a Bethlen-ellenes hadakozásban.57 A lengyel-török határvidék nyugalma nem tartott sokáig. Radu Mihnea vajda — Miron Costin moldvai krónikás szerint — szembetegsége miatt maga kérte a szultántól leváltását, hogy Konstantinápolyban gyógykezeltesse magát. A visszahívása után a nagy tehetségű Graziani került a trónra 1619. február 4-én,5 8 amikor is a nagyvezír kaftánjának megcsókolása után ünnepélyesen bevonult a konstantinápolyi moldvai szerájba.5 9 Az új moldvai vajda személyét a Habsburg-követ támogatására az a portai frakció választhatta ki, amely a nyugati és északi fegyvernyugvás mellett állt. Graziani a diplomácia szabályai szerint felajánlotta szolgálatát az erdélyi fejdelemnek is. Miron Costin nagyon elítélően írt róla. Nem azt rótta fel neki, hogy hatalomra jutva a keresztények felé hajlott a muszlim hatalommal szemben, hanem azt, hogy mindeközben elsősorban kalandor természete vezette. Costin a vajda későbbi Porta-ellenes felkelését és az újabb oszmán hadjáratot a lengyelek ellen szoros összefüggésben tárgyalta Bethlen diplomáciai lépéseivel. A moldvai vajda Bethlent dehonesztáló információkat közvetített III. Zsigmond udvarába.60 Graziani és Bethlen között kibékíthetetlen ellentét feszült. Addig, amíg az erdélyi fejedelem látszólag szintén a Habsburg-érdekek szerint tevékenykedett, és Jenő megtartása érdekében együttműködött a konstantinápolyi Habsburg-követséggel, a nyílt konfliktust el lehetett kerülni. Graziani fő bűne Bethlen szemében az volt, hogy még hamis leveleken keresztül is Homonnai Drugeth György számára készítette elő az utat vele szemben. Természetesen moldvai vajdaként és az erősebb Erdély szomszédjaként megpróbálta a korábbi konfliktust enyhíteni.6 1 Borsos naplója szerint Iszkender pasa együtt indult útnak Gaspar vajdával Moldva felé. Ekkor még teljes lehetett közöttük az összhang, mindkettő a béke fennmaradása érdekében tevékenykedett.6 2 Hogy nem mindenki volt azonos véleményen a Portán, mutatja a nagyhatalmú Gürdzsi Mehmed pasa kérdése az erdélyi követhez 1619 április végén: vajon kihasználja-e Bethlen a császár halála által kínálkozó jó alkalmat?6 3 A fejedelem magyarországi beavatkozása előkészítésének tartható, hogy Bethlen biztosította a hátát mind Moldva, mind pedig Havasalföld felől. A Gav-57 Kotodziejczyk, D : Ottoman-Polnish Relations i. m. 129. 58 Graziani kinevezésének pontos idejét Borsos Tamás hagyományozta ránk, a román történeti kronológia 1619 februárja utánra teszi kinevezését. Chronological History of Romania. Ed. C. Constantin Giurescu. Bucharest 1974. 454. 59 Borsos T.: Vásárhelytől i. m. 226. 60 Costin, M.: Grausame Zeiten i. m. 76-78. 61 Borsos T.: Vásárhelytől i. m. 258. 62 Uo. 252. 63 Uo. 250.
