Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
BETHLEN GÁBOR, A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÉS A PORTA (1619-1621) 925 Amint a fenti hosszabb idézetből kiderült, a fejedelem nem rejtette véka alá, hogy a cseh felkelőkkel kapcsolatban áll, sőt információkat is kiszivárogtatott. Rendszeresen levelezett és tárgyalt Dóczy Andrással, beszámolt neki a csehekkel és törökökkel kapcsolatos hírekről, és ezzel megpróbálta a főkapitány éberségét elaltatni. Mindezekből látható, hogy az erdélyi fejedelem —jól titkolva tervét — már 1618 végén készen állt a beavatkozásra. Az induláshoz szükséges volt még a Porta véleményét megtudakolnia. Miközben Bethlen folyamatosan kifejezte a magyar király iránti jó szándékát, a támadás előtt — tájékozódás és informálódás végett — elküldte Konstantinápolyba Mikó Ferencet. A kétarcú diplomáciai manőver az oszmán fővárosban is tovább folyt. A követnek át kellett adni a fejedelemtől jövő megbízólevelet mind a Habsburg főkövetnek, mind pedig az állandó ágensnek.4 1 Ludwig von Molardt követi tevékenységét lezáró jelentésében is megemlítette Mikó látogatását: „Az említett napon barátságosan lejelentkezett nálam hídvégi Mikó Ferenc erdélyi követ, és a buzgalommal teli biztosítéklevelét átadta (amelynek másolatát ő császári felsége megtalálja a levelek között AAA jel alatt)."42 A fejedelem ezen követségen keresztül ismertette a Portával a cseh felkelés okait és feltette a kérdést: milyen mélyen „elegyedhet bele" a kialakult helyzetbe. Később, amikor a Habsburg Monarchia állandó portai követe papírra vetette a zárójelentését, keserűen jegyezte meg a következőket: „Őszintén tárgyaltam [vele], és jól megértettem, és engem is biztatott a levelezésre, miközben azonban már nem hagyta magát korrumpálni (sich stecken lassen), és nemkívánatos válasszal távozott el. Abból, ami ezután következett, könnyen megállapítható, ahogy becsapott és szimulált, bizalmasságán keresztül hamis praktikákat [folytatott], még inkább titkos [ügyek] bonyolításával volt megbízva."43 Mikó Ferenc 1619. július 5-én indult el Konstantinápolyba és július 21-én vett részt a szultáni audiencián. Legfőbb megbízatása az volt, hogy szerezze meg a szultán vagy a nagyvezír engedélyét, hogy Bethlen a Magyar Királyság területén II. Ferdinánd ellen hadjáratot kezdeményezhessen. Bár ismert egy nagyvezírnek szóló levél — amelyet kiadói az 1619. január 18-án4 4 nagyvezír-ÖStA HHStA Ungarische Akten (Hungarica), Allgemeine Akten [a továbbiakban UA AA] Kart. 169. Konv. C. (1619) fol. 24-25. Szatmár, 1619. jan. 24. Dóczy András II. Ferdinándnak. 41 ÖStA HHStA Turcica Kt. 108. Konv. 2. (1620) fol. 151r. Székelyvásárhely, 1619. jún. 21. Bethlen Gábor levele Ludwig von Molardt Habsbsurg főkövetnek. Kiadása a budapesti Egyetemi Könyvtár kéziratából: Pray, G - Miller, I. F.: Gabrielis Bethlehenii. i. m. I. 40-41.; „cum talem nunc ad Portám Ottomanicam legatum, praesentium exhibitorem Generosium Franciscum Miko de Hydwegh Aulae nostrae Vice Magistrum ... expediverimus" - Soproni Levéltár XVI. 69. Michael Starzer irathagyatéka. Székelyvásárhely, 1619. jún. 21. Bethlen Gábor levele Michael Starzerhez. 42 ÖStA HHStA Turcica Kt. 108. Konv. 2. (1620) fol. 150r. Ludwig von Molardt zárójelentésének melléklete; Pray, G - Miller, I. F.: Gabrielis Bethlehenii. i. m. 40-41. Mikó Ferenc fejedelmi megbízólevele Ludwig von Molardt császári főkövethez. Udvarhely, 1619. jún. 26. 43 „Welchen [ti. Mikó] ich ehrlich trattirt, vnd alles gueten verstandet, vnd correspondenz mich erbetten, demweillen Er sich aber nit mehr stecken lassen, vnd unbegehrter antwort verraißt. Also ist aus denen, waß hernach ervolgt, leichtlich zu schliessen, dass Er mit betrug umbganngen vnd durch ain simuliertes vertrauen eine falsche Praktiken umbsoviel haimblicher anzustellen instruirt gewesen." ÖStA HHStA Turcica Kt. 108. Konv. 2. (1620) fol. 154r. Ludwig von Molardt zárójeletése. 44 Daniçmend, î. H.: ízahli Osmanli tarih kronolojisi. V 30.; Borsos a kinevezést egy nappal korábbra, január 17-ére tette. Borsos T.: Vásárhelytől i. m. 183.
