Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
BETHLEN GÁBOR, A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÉS A PORTA (1619-1621) 921 Habsburg-követség útjának nyomon követése nem feladatunk, mégis megemlítem azt a forrásanyagot, amely az eddigi kutatások alapján kuriózumnak mutatkozik. Az élete későbbi szakaszában Sopronban letelepülő Michael Starzer az ottani levéltárban hátrahagyott egy oszmán okmányokat tartalmazó gyűjteményt, amely diplomáciai működése során jött létre. A dokumentumokat nem adta át más anyagokkal együtt a császári levéltárba, így a hagyatékában maradtak fenn. A gyűjtemény egy része a követ érkezéséről és az oszmán diplomaták visszatéréséről szól. A Habsburg-követ úti állomásairól a kísérő török személyzet is beszámolt Starzernek.2 8 Ludwig von Molardt pozsonyi, komáromi, esztergomi és budai megállók után 1618. október 29-én érkezett meg Belgrádba, ahol 30 ágyút sütöttek el tiszteletére. A fogadáson részt vett Nakkás Haszán pasa kethüdája mellett a korábbi temesvári pasa, Deák Mehmed is, aki ünnepélyesen üdvözölte a megérkezőket. Az első fogadásra másnap került sor, amikor átadták a császár ajándékát és a leveleket. A császári megbízottak már a belgrádi tárgyalások alatt átnyújtottak egy memorandumot, amely Radu §erban korábbi havasalföldi vajda visszahelyezése érdekében született.29 A követség egyik török tagja beszámolt Starzernek Belgrádból, és tudatta, hogy sietnek tovább, a kocsik megállás nélkül folytatták az útjukat.3 0 Az utazás igen hosszúra nyúlt, december 21-én érkeztek meg Konstantinápoly falai alá. A konstantinápolyi ágens, Michael Starzer az ünnepélyes követség elé jött, és bejelentette, hogy a tervezett díszfelvonulást nem tudják megtartani, mert a nagyvezír nem adott engedélyt arra, hogy kibontott zászlókkal és zenekísérettel vonuljon be a császár követsége. Magyarázatként Molardt a következőket írta: „a törvényeik nem engedik meg (amelynek tartalma I. Szülejmán szultán ideje óta így szól), hogy egyetlen követséget is megtiszteljenek azzal, hogy az zeneszó és lobogó zászlók mellett vonuljon be a Portára. A császáruk [értsd: a szultán] kifejezetten megparancsolta, hogy ezért én is zeneszó és zászló nélkül vonuljak be, nehogy a törvényt megsértsék."31 Bár a rendkívüli követ jelentéseiben rendszeresen kinyilvánította elégedetlenségét a portai eljárással szemben, ennek ellenére a bevonulás ceremóniája az erdélyi állandó követ, Borsos Tamás szerint így is ünnepélyesre sikeredett.3 2 Georgius Pray, abbas B. N. V de Tormova et caht eccl. M. Varadien. Canonicus. Tom. I. Pest 1816. 41a. jegyzet. A címben szereplő Hans Ludwig Freiher von Kueffstein később volt követségben, és zárójelentése 1628-1629-ről szól, amely a ÖStA HHStA Turcica Kart. 111. mellékleteként két vaskos piros bőrkötésben található, amelyek a jelentéseket és a mellékelt levelek másolatait tartalmazzák. Tehát a Praynál olvasható jelzet téves, helyesen Ludwig von Molardt jelentéseire kell vonatkoztatni. 28 Soproni Levéltár. XV 5. fond szám. 34 darab török levél. 29 ÖStA HHStA Turcica Kt. 108. Ludwig von Molardt zárójelentése fol. 35-47. 30 Soproni Levéltár. XV 5. Nr. 20. Ismeretlen levele Belgrádból Michael Starzernek. [1618. október 29.] (így jelzem a továbbiakban, ha a dátum rekonstruált.) 31 „Daß vermög Ihres Canons (nach laut dessen Innhalt seithero Sultan Solyman's Zeiten) kheinem Potschaffter mit klingenden Spil vnd fliegenden fachnen bey der Porten einzuraisen vergünstigt worden. Seynes khaysers außtrükhlicher bevelch seye, dass ich ebenmessig ohne spiel und fachnen einreisen, vnd dem Canon nit widersprechen solle..." ÖStA HHStA Turcica Kt. 108. 1619-1620. fol. 64., vö. GOR II. Pest 18342. 773. 32 Borsos Tamás második konstanczinápolyi követsége, 1618. április 18-tól 1620. április 3-ig. In: ETA II. 87.; Borsos Tamás: Vásárhelytől a Fényes Portáig. Emlékiratok, levelek. Szerk. Kocziány László. Bukarest 1972. 175.
