Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
920 PAPP SÁNDOR mán-Habsburg szerződéseket. Az Esztergom körüli falvak adózásának kérdését általánosságban rendezték, a törököknek hódolt települések a korábbi dzsizje és a szpáhiknak adott szolgáltatás fejében egy kialkudott kerek összegben fizettek, a falusi bírók azonban az évi általányból 1000 forintot (forintját 60 akcsénak számítva) kivettek, és ezt a Magyar Kamarához jutatták el. Ugyancsak szóltak a palánkok ügyéről, két hónapot adva a pártatlan felülvizsgálatra, és újabb két hónapot a béke ellenében épültek lerombolására. Megegyeztek a foglyok kiszabadításának módjáról, a Kanizsával szembeni végvidék problémáinak rendezéséről.2 3 A törökök Esztergom körül 158 falut követeltek. 1618. május 12-én állt össze az a lista, amely ebből 60 települést ténylegesen is átengedett Újbars környékén a török hódoltság alá.2 4 Miközben továbbfolytak az egyeztetések, nagy érdeklődésre tartott számot az a szokatlan hír, hogy a nemrégiben trónra ült Musztafát megfosztották a hatalmától, és helyette 1618. február 26-án II. Oszmánt övezték szultánná.2 5 A kialakult helyzetben a bevett diplomáciai protokoll értelmében ünnepélyes küldöttséget kellett Bécsből az Oszmán Birodalomba indítani, amelynek feladata II. Mátyás császár és magyar király jókívánságainak átadása volt. Erre a megbízatásra a bécsi Udvari Haditanács elnökének, Johann (Hans) von Molardtnak (Mollartnak) a testvérét, Ludwig von Molardtot tartották alkalmasnak. Bár az idő sürgetett, a követség csak nagy késéssel, 1618. október 4-én 4-5 óra között indult el missziója teljesítésére.26 A konstantinápolyi utazásról és az ottani tárgyalásokról elsőrendű források szólnak. Bécsben őrzik Ludwig von Molardt beszámolóját missziójáról, amely tartalmazza az eredeti jelentéseinek szövegét, és külön egy kötetnyi okmánymásolatot. Erről a gyűjteményről valamikor a 18. században másolat készült, amelyet a budapesti Egyetemi Könyvtár kézirattára őriz. Ezt az anyagot használta, és forráskiadásához válogatást készített belőle Pray György, aki kétkötetes művében Bethlen Gábor történetének forrásait elsőként dolgozta fel. Molardt jelentései és okmánygyűjteménye mellett nagyon jól használható Michael Starzer állandó portai követ zárójelentése, amely szintén kiadatlan.27 Bár a 23 A komáromi megállapodásról három teljes szövegű változat ismert. Az eredeti török példányt Fekete Lajos adta ki eredeti szövegében és német fordításban (Fekete, L.: Türkische Schriften i. m. 23-27.; 231-236. Nr. 7.). Salamon Ferenc egy olasz fordítást közölt (Salamon F.: Két magyar diplomata i. m. 274-278.). A bécsi Hadilevéltárban korabeli latin fordítása található meg. OStA KA HKR Akten Reg. 1618. Febr. Nr. 25/1. fol. 2-6. 24 Salamon kiadványában a megállapodás mellékletében felsorolt települések listáját olvashatjuk (279-280.), viszont a települések részletes felsorolása a korábbi és az új adótételeikkel a bécsi hadilevéltárban található egy füzetbe kötve: ÖStA KA HKR Akten Reg. 1618. Febr. Nr. 25/1. fol. 8-20. A forrás kiadását tervbe vettem. 25 Daniçmend, í. H.: ízahli Osmanli i. m. 273.; GOR IV, 501. 26 Österreichisches Staatsarchiv, Wien; Haus-, Hof- und Staatsarchiv [a továbbiakban HHStA], Staatenabteilungen, Türkei I. (Turcica) [Turcica] Kt. 108. 1619-1620. fol. 17. Ludwig von Molardt jelentése. 27 ÖStA HHStA Turcica Kt. 108. 1619-1620. fol. 15-315. Ludwig von Molardt zárójelentése (Finalrelation). Annak ellenére bizonyos, hogy Ludwig von Molardt anyagát másolták Bécsben a Turdcából, hogy Pray jelzetén más olvasható: „Extrát Acta MSS Oratoris Ferdinandi II. regis ad Portám Ottomanicam." Georgius Pray - Iacobus Ferdinandus Miller: Gabrielis Bethlehenii Principatus Transsilvaniae coaevis documentis illustratus. Collegit et in seriem chronologicam digessit
