Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Oborni Teréz: Bethlen Gábor és a nagyszombati szerződés (1615) IV/877
BETHLEN GÁBOR ÉS A NAGYSZOMBATI SZERZŐDÉS (1615) 909 A nagyszombati megegyezéshez vezető tárgyalássorozat idején az oszmánokkal a zsitvatoroki béke megújításának, helyesebben szólva a béke érvényének megerősítése tárgyában párhuzamos tárgyalások folytak. Ezt az indokolta, hogy a határok mentén mindkét részről a béke megszegéseként értelmezhető betörések, foglalások történtek, és mindkét fél abban a hiszemben élt, hogy ezek az atrocitások nyílt fegyveres összecsapáshoz vezetnek majd. A két kérdés, Bethlen ügye és a török béke fenntartásának ügye természetesen rendkívül szövevényes szálakkal fonódott össze, ehelyütt azonban csak érintőlegesen utalhatok erre. A bécsi udvar a nagyszombati megegyezést követően igen gyorsan, még 1615 májusában megegyezett a Portával is, és július 15-én megszületett a zsitvatoroki béke megerősítéséről szóló okmány Bécsben. Az időközben az oszmánok által elfoglalt hatvan falut azonban nem bocsátották vissza a királysághoz.12 1 Következmények: a szerződés megújítása 1617 tavaszán A nagyszombati szerződést II. Mátyás 1615. május 15-én Bécsben ratifikálta, és ezt követően indultak haza az erdélyi követek. Időközben Bethlen országgyűlést hívott össze, és várták a békeokmányok megérkezését. Amint ezek gyorsposta útján megérkeztek, rögvest fel is esküdtek azokra, május 18-án Gyulafehérvár ott. Június végére a Daróczy Ferenc vezette császári-királyi követség is megérkezett, és a rendek előttük ünnepélyesen megismételték a szerződés megtartására tett esküjüket. A követek különösen a katolikus vallás szabad gyakorlását biztosító pontra hívták föl a fejedelem figyelmét. Huszt és Kővár visszaadása júliusban meg is történt. A békekötés mindkét fél részéről reális kompromisszum volt, bár a felek őszinteségében mindkét oldalon kételkedni lehet.12 2 Az azonban biztos, hogy ha részlegesen is, de Bethlen elérte célját: országa területileg helyreállt, uralma megmaradt, azzal a részéről elfogadott és immár szokásos feltétellel, hogy elismerte a magyar királyt maga fölött állónak. A királyság részéről azonban nem maradtak abba a Bethlen-ellenes fellépések. A szerződés megkötése után nyilvánvalóvá vált, hogy a partiumi várak és birtokok visszakerültek Erdélyhez, Bethlen hatalmát ily módon tehát nem sikerült felmorzsolni. Ezt követően egy másik — már korábbról ugyancsak ismert — „taktikai eszköz" kapott nagyobb figyelmet az Erdély-ellenes szervezkedés terén: fejedelemjelöltek állítása. Igaz, ez már 1615 januárjában megindult Homonnai Drugeth György akciójával, amelyet a Habsburg-udvar is támogatott. Homonnai szervezkedését az Erdélyből száműzött Kendy István és más felső-magyarországi urak is pártolták.12 3 Sőt maga Kendy is fölmerült, mint fe-121 Angyal Dávid: Az 1615-iki bécsi török békének titkos pontjai. In: Emlékkönyv Dr. Gróf Klebeisberg Kuno negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére születésének ötvenedik évfordulóján. Bp. 1925. 368-382. és Ludwig Fekete: Türkische Schriften aus dem Archive des Palatínus Nicolaus Esterházy 1606-1645. Bp. 1932. 7-14., 213-222. Nr. 2. 122 Vö. Szekfű Gy.: Bethlen Gábor i. m. 59-61.; Herczeg Géza: Bethlen Gábor külpolitikai törekvései. In: Bethlen Gábor állama és kora. Szerk. Kovács Kálmán. Bp. 1980. 37-48. 123 Szilágyi Sándor: Oklevelek a Homonnai-féle mozgalom történetéhez 1616-ban. Történelmi Tár 4. (1881) 401-449.
