Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Oborni Teréz: Bethlen Gábor és a nagyszombati szerződés (1615) IV/877
910 OBORNI TERÉZ jedelemjelölt, és a Kádizáde Ali budai pasa támogatását élvező Balassi Zsigmond is.12 4 A legjelentősebb pályázó azonban Homonnai Drugeth maradt. 1615-1616-ban Bethlen számos levelet váltott Khlesl bíborossal az ő ügyében, s Khlesl ugyan tagadta a Homonnai Drugethtel való bármiféle közösséget, de kiderült, hogy közben Pázmány Péterrel üzent neki, hogy a király szívesen veszi szolgálatait a továbbiakban is. 1616. február 4-én Daróczy Ferenc királyi tanácsosnak, a Szepesi Kamara prefektusának írt levelében az erdélyi fejedelem ismételten kénytelen volt megvédeni magát az őt ért újabb vádak ellenében. A magyar király előtt ugyanis azzal vádolták, hogy nem tartotta be a nagyszombati szerződést, holott ez — mint írta — nem volt igaz. Homonnai Drugeth György szervezkedéséről és a király előtti őt célzó vádaskodásról tud, és erre meg fognak felelni a prágai udvarba küldött követei: Kovacsóczy István és a nádorhoz küldött Csehy András által. „Oltalmazzon Isten, hogy az ő fölségével való confederatiónk ellen valamit akarnánk indítani, még csak gondolatjától is; kinek minden részben megtartására teljes tehetségünk szerint igyekezünk" - írta Bethlen. Am azt is kijelentette, hogy a rosszindulatúan, magáncélból szervezkedők ellen — értve ezalatt az fejedelemséget kereső önjelölteket — fel fog lépni.125 Bethlen ebben az évben még inkább tartott a királyság felől érkező katonai támadástól, elsősorban a Homonnai Drugeth-féle szervezkedés miatt. Rhédey Ferenc váradi főkapitányt állandó vigyázásra szólította fel szinte hetente írott leveleiben, mert nem lehetett tudni, mikor várható fegyveres harc kirobbanása a határ mentén. 1616 februárjában azt írta Rhédeynek, hogy tudja, Erdélyben Szilvási Boldizsárt és Kamuthi Farkast is biztatják a Homonnai Drugeth-pártiak az ő megölésére; akkor Homonnai Drugeth bejönne Erdélybe, és az országot fejedelemmé választására kényszerítenék. A Portán Homonnai Drugeth Lippa, Jenő, Lúgos, Karánsebes átadását ígérte és tízévi adót, ha ő lehetne a fejedelem. Ott azonban szerencsére nem adnak helyt szavának, mert látják, hogy — miként Bethlen írta — a „német birodalmából" való, és hogy valójában nincs is annak birtokában, amit ígérget. Bethlen csak Lippát ígéri, de reméli, hogy Jenőt és a többit meg tudja tartani. A kialakult helyzet a Portán is nehézségeket jelent számára, ahogyan ő fogalmazott: „hazánk megmaradásáért s magunk becsülletes állapatjának életünk megtartásával együtt nagyot kelletik próbálnunk."126 Valóban, csak ügyes manőverező-készségének köszönhette, hogy Homonnai Drugeth mesterkedése és a Portán kialakult nehéz helyzet ellenére meg tudta tartani fejedelemségét. Azt az áldozatot azonban meg kellett hoznia, hogy Lippa várát átadja a törököknek, ami meg is történt 1616. június 12-én.12 7 124 Balassi fejedelemjelöltségéhez: Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor fejedelem uralkodásának történetéhez. Első közlemény. Történelmi Tár 2. (1879) 229-233.; Uő: Balassa Zsigmond támadása. Történelmi Tár 4.(1881) 551-568. 125 Bethlen Gábor levele Daróczy Ferencnek, a Szepesi Kamara prefektusának, Marosvásárhely, 1616. február 4.: Szilágyi S.: Bethlen Gábor fejedelem kiadatlan politikai levelei i. m. 39—40. 126 Bethlen Gábor levele Rhédey Ferenc váradi főkapitánynak, Udvarhely, 1616. február 6.: Szilágy S.: Bethlen Gábor fejedelem kiadatlan politikai levelei i. m. 40-43. 127 J. Újváry Zsuzsanna: „Utolsó veszedelmünknek eltávoztatásáért" (Adalék Lippa 1616-os átadásának történetéhez). A Ráday Gyűjtemény Évkönyve 10. (2002) 197-206., valamint 1. még Sudár Balázs e számbeli tanulmányát.
