Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Oborni Teréz: Bethlen Gábor és a nagyszombati szerződés (1615) IV/877
906 OBORNI TERÉZ Ötödször: Ha háború törne ki, a fejedelemnek jogában álljon pénzsegélyt kérni a Pápától, a spanyol királytól és más keresztény országoktól, és a király ebben közbenjárásával segíteni fogja. Hatodszor: A háborút, ha úgy alakul, a fejedelemnek joga van kiterjeszteni Moldva és Havasalföld területére, és kapcsolatba lépni mindkét vajdával. Hetedszer: A király katonasággal és hadiszerekkel köteles segíteni háború esetén. Nyolcadszor: Ha békekötésre kerülne sor, az Erdély és a Részek kizárásával nem jöhet létre. Kilencedszer: Bethlen és utódai a királyt minden, a törökökkel és tatárokkal kapcsolatos hírről tájékoztatni kötelesek. Tizedszer: Várad, Szamosújvár, Kővár és Huszt kapitányai a jelen megegyezés megtartására esküt tenni kötelesek. Tizenegyedszer: Ha Radul vajda visszakerül székébe, a fejedelem igyekszik vele jó viszonyt fenntartani.11 4 Tizenkettedszer: A fejedelem elismeri a magyar királyt az egész kereszténység fejének, magyar királynak, magánál nagyobbnak és feljebbvalónak. Erdélyt és a Részeket pedig neki, azaz a királynak alávetettnek, a Magyar Korona elválaszthatatlan tagjának fogadja el; és a korona jogának soha ártani nem fog.11 5 Tizenharmadszor: A fejedelem gondoskodni fog arról, hogy a fejedelemség három nemzetének előkelői mindenkor a szerződés megtartására esküvel kötelezzék magukat.116 Bethlen 1615. május 18-án Gyulafehérvárott írta alá a titkos megállapodás pontjait, és ugyanezen a napon, az itt tartott országgyűlésen kelt az erdélyi rendek előkelőinek hitlevele is a szerződés betartásáról.11 7 A fenti két szerződés szorosan kiegészítette egymást, hiszen a kettő együttesen szabályozta Erdélynek és fejedelmének a Magyar Királysághoz és királyához kapcsolódó viszonyát, egyúttal rendezte — ugyan csak átmenetileg — azt a súlyos politikai konfliktushelyzetet, amely Bethlen különleges megválasztását és székfoglalását követően alakult ki. A nyilvánosságnak szánt okiratot láthatóan inkább az adott politikai-katonai helyzet megoldására alkották meg, amelynek fő eredménye, hogy tiszteletben tartva Erdély területi integritását, visszaadta a Partiumot, a magyar király pedig az erdélyi rendeknek továbbra is megadta a szabad fejedelemválasz-114 Radu Çerban havasalföldi vajda (1602-1611), akit szintén megpróbáltak Bethlen ellen felhasználni. Manfred Stoy: Radu §erban, Fürst der Walachei 1602-1611 und die Habsburger. Eine Fallstudie. Südost-Forschungen 54 (1995) 49-103., 1. még Papp Sándor és Sudár Balázs e számbeli tanulmányait. 115 „Quod Sacratissimam Caesaream Regiamque Maiestatem eiusque legitimos successores pro capite totius Christianitatis et rege Hungáriáé, majoribus et superioribus suis agnoscant. Et Transylvaniam partesque ei subiectas pro inseparabili membro Coronae Regni Hungáriáé recolunt et recognoscunt, neque iuri coronae praeiudicabunt." Gooss, R.: Osterreichische Staatsverträge i. m. 452. 116 A titkos megállapodás: Uo. 449-453. 117 A rendek hitlevele: Uo. 453-456.
