Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Oborni Teréz: Bethlen Gábor és a nagyszombati szerződés (1615) IV/877
BETHLEN GÁBOR ÉS A NAGYSZOMBATI SZERZŐDÉS (1615) 901 kell felszólítani, hogy válasszanak maguknak másvalakit, valóban szabad fejedelemválasztással, és távolítsák el Bethlent, aki egyébként sem fejedelemnek, hanem vajdának vagy gubernátornak nevezi magát.10 4 Hozzátették, hogy tudatni kell Bethlennel, hogy a tárgyalások folyamatába semmi módon nem szabad beengedni a törököket, legkevésbé Iszkender pasát, aki még mindig mellette van, és tanácsaival, ténykedésével mindenbe belefolyik.10 5 Kijelölték a tárgyalások helyét és a lehetséges követek névsorát. Bethlen politikai álláspontját az egész tárgyalásfolyammal kapcsolatban kiválóan bemutatja egy Fogarason, még 1614 februárjában keltezett, Khleslnek írott levele, amelyben saját maga és Erdély helyzetéről írt. A hosszú, számos bibliai és történelmi argumentációt felsorakoztató levél legérdekesebb részletét érdemes idéznünk: „Hogy egyszer és mindenkorra Erdélyről, a törökök közbenjárása szükségességéről, és az én személyemnek támogatásáról megfeleljek. Megengedte nekem ebben az írásban, méltóságos tisztelendőségtek, a helynek [Erdélynek] a keresztény országoktól való távolsága okán a hatvan évvel ezelőtti békét felhozni, miszerint a törökök közbenjárásával a békéért és megmaradásért folyamodni lehet, nehogy valami lehetetlent vagy számunkra alkalmatlan dolgot kérjenek tőlünk. Csoda-e tehát, ha Erdély, a törökök torkában helyeztetve, azokkal ápolja a békességet és a frigyet? Nem ugyanezt teszik más keresztény országok is? Nem ezt teszi ő császári és királyi felsége is? Ha Erdély a békét és a törökök kedvezését magának pénzen megveszi, ugyanezt teszik más, sokkal hatalmasabb keresztény királyok és nagyobb távolságban lévő országok, és őcsászári felsége is. A moszkoviták a múlt évben a lengyelekkel a török császár udvarában megegyeztek, hogy mindketten a nagyobb kedvezésért fognak folyamodni. A halandók között a szeretet első fokát a szülőknek a gyermekeikhez való kötődése jelenti; a nemrég meghalt legragyogóbb emlékezetű Rudolf császár nyílt szövetségben fiává fogadta a mostani török császárt (tudniillik hívévé, ha méltóságos tisztelendőségteknek tetszik, hajlékony viszony), és ez esküvéssel is, és okirattal meg volt erősítve. Ami tehát ezektől a kiváló királyoktól, császároktól és országoktól nem számít becstelenségnek, és őket nem zárja ki a keresztény országok sorából, miért csak egyedül Erdélyt vádolják ezzel, és minden könyörület nélkül ostorozzák és kárhoztatják?"10 6 104 „Hic tamen Bethlen contra hactenus usitatum modum rimumque et praecipuum provinciáé privilégium, nulla ratione legitime introductus, sed vi et potentia Turcarum, exturbato legitime pacto electo principe intrusus, titulum principis, quo tanem et praedictorum articulorum Posoniensium, singuli legitime electi uti poterant, repudiavit, et iuxta voluntatem Turcarum vajvodam seu gubernatorem sese appellitat." EOE VII. 216-227., az idézet: 217. 105 EOE VII. 223. Ami — mint Sudár Balázs e számbeli tanulmánya bizonyítja — igaz is volt. 106 „Illud autem mirari satis nequeo, quod promotionem Suae Maiestatis Caesareae regiaeque cum Passarum promotionibus in hoc casu conferre videatur. Nam ut simul et semel, tam de Transylvanica cum Turcis intercedente necessitate et personae etiam meae promotione respondeam. Concessit mihi in hoc ipso scripta Vestra Illustrissima Reverentia, ob loci commoditatem ad distantiam Christianorum regnorum per pacta a sexaginta annis cum Turcis intercedentia paci atque permansioni publicae consulere licere, nec quicquam, quod impossibile aut magis incommodum a nobis flagitari. Quid ergo mirum, si Transsylvania mediis in faucibus Turcarum posita, pacem atque foedus cum eo colit? Nonne idem faciunt alia regni Christiana? Nonne Sua Maiestas etiam Ceasarea Regiaque? Si Transsylvania pacem atque favorem Turcarum precio sibi comparat,
