Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Oborni Teréz: Bethlen Gábor és a nagyszombati szerződés (1615) IV/877

896 OBORNI TERÉZ ló, Thurzó Györgyhöz eljuttatott vótumból való, amely 1614. augusztus 17-én, a gyűlés alatt kelt.8 3 Érdemes ebbe alaposabban bepillantanunk. Az osztrák rendek a Bethlennel kapcsolatos történésekről részben az erdélyi követektől, részben pedig az általánosan közszájon forgó hírekből értesültek. Mindenek­előtt kijelentették, hogy mielőtt ítélkeznének a törökök béketöréséről, előbb meg kell hallgatni az ő követeiket is, és kellő óvatossággal kell eljárni az ügy­ben, nehogy oktalanul háború robbanjon ki.8 4 Úgy tudják, hogy a szultán meg akarja őrizni a békét, és a követek meghallgatása után ezt meg is lehetne ten­ni.8 5 Erdély helyzetét pedig a választófejedelmek és a magyarok véleményéből kiindulva úgy értelmezik, hogy ha a törökök ténylegesen elfoglalják a tarto­mányt és egy pasát helyeznek oda kormányozni — ami egyelőre Isten kegyel­méből még nem következett be —, akkor ők a segélyhadakat ismét megadják. Azt is hozzátették, hogy Bethlent — saját állítása szerint — nem a törökök helyez­ték tisztségébe, hanem az elmúlt országgyűlésen a rendek választották meg.8 6 Ez ugyan — mint tudjuk — nem egészen így történt, de jól használható érv volt. Mindenesetre igen tanulságos, hogy az ausztriai rendek ugyanebben a vótumukban miként vélekedtek Erdély helyzetéről és az uralkodó erdélyiekhez való viszonyulásáról. Először is leszögezték: mindenképpen tárgyalni kellene az erdélyi követekkel, függetlenül attól, hogy teljhatalomra vonatkozó megbí­zólevelet követelnének rajtuk; és minthogy Erdély a kereszténység végvidékén helyezkedik el, ezért úgy gondolják, hogy enyhébb eljárást kellene velük szem­ben követni, tekintettel arra, hogy őket inkább barátoknak mint ellenségeknek és ellenfeleknek tartják. Nem szükséges, hogy az erdélyiek kategorikusan kije­lentsék, hogy egységesen őfelsége oldalán állnak, a törököket pedig nyilvánosan ellenségüknek mondják ki. Emellett abban sem kételkednek, hogy az erdélyiek inkább a keresztényekhez tartanak hűséget, és magukat inkább a keresztény világ javára hajlóknak, minthogy a pogányság és istentelenség felé húzóknak mondják, különösen azok, akik mostanság is az uralkodó hívei. Összességében őfelségének, országainak és tartományainak sokkal elfogadhatóbb, dicsérete-83 „Opinio Austriacorum et Silesitarum ad questiones Sacratissimae Caesareae ac Regiae Maiesta­tis in conventu Lincziensi propositas." MOL E 196, Fasc. 5. Nr. 42. fol. 145-149. 84 „nec minus legati Transylvanici, quantum quidem nos scimus, solicitationes et declarationes suas nondum omnino deposuerunt: quapropter videre non possumus, qua ratione hoc tempore pax a parte hostis certo certius violata haberi debeat." MOL E 196, Fasc. 5. Nr. 42. fol. 145v. 85 „Arbitramur itaque, [...] Sultanus pacem tueri cupit, legatum ipsius non modo audiendam, sed etiam omni qua fieri potest diligentia et dexteritate cum eo agendum esse, ut ad decursum dictorum annorum praedicta pax sancta ac constans permanere possit." Uo. fol. 146r. 86 „quemadmodum tam electorum et principum Imperii Sacri, tarn Hungarorum sententias et opiniones de provincia Transylvania aliter interpretari non possumus, quam in casu, si Turca de facto ejusdem provinciám potiri, Bassamque quendam pro lubitu suo gubernantem instituere vel introducere vellet, qua tarnen per Dei gratiam hactenus nondum devenit; siquidem exercitum, quem requisitus auxilii gratia introduxit, rursus eduxit. Betlehem Gabor quoque se per optionem, vota ac suffragia statuum electum, et non per Turcam designatum principem et waywodam esse dicit ac fatetur, unde et in proxima praeterita Diaeta Transylvanica, uti constat, libera electio statibus experssissime reservata est." Uo. fol. 146r.

Next

/
Thumbnails
Contents