Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Oborni Teréz: Bethlen Gábor és a nagyszombati szerződés (1615) IV/877
BETHLEN GÁBOR ÉS A NAGYSZOMBATI SZERZŐDÉS (1615) 895 nem kell attól tartani, hogy a törökök mostanában nyíltan vagy titokban támadást indítanának Magyarország, Erdély vagy a szomszédos tartományok ellen -de ezekről is alaposabban volt szó a Linzbe küldött követek instrukciójában. Bethlennel kapcsolatban pedig megjegyezte, Khlesl ne tartson attól, hogy titokban levelet küldött neki, mert semmilyen baráti vagy közeli kapcsolata nincsen egyetlen emberével se annak, aki nem saját erényei okán, hanem a törökök által, hitvány és szerencsétlen körülmények között jutott magasra.7 7 A linzi gyűlésen a főként Khlesl elgondolásai alapján elkészített és előadott hivatalos császári-királyi előterjesztés az oszmánok elleni katonai fellépést és Erdély „kimentését" indítványozta a törökök karmaiból, de úgy, hogy Bethlennel ne is tárgyaljanak, mert az ő semlegességét nem lehet biztosra venni.7 8 A gyűlésen a magyar rendek küldöttsége Napragi7 9 Demeter kalocsai érsek — volt erdélyi püspök — vezetésével vett részt, akinek beszédét a király nem engedte elmondani, nyilván előre tudva, hogy az uralkodói propozíciókkal mindenben szembeforduló érveket sorakoztat föl. A magyar rendek Thurzó iránymutatása szerint megfogalmazott véleményükben azt vallották, hogy Bethlent békén kell hagyni, és ezzel szemben főként a törökellenes határvédelmi vonal megerősítésére volna szükség. Khlesl erre azzal vádolta meg Thurzót, hogy Erdély visszavételét azért ellenzi, mert a fejedelemség különállását és magát a fejedelmet is az udvar sakkban tartására akarja felhasználni.8 0 Ez egy olyan lényegi észrevétel volt, amely igazságtartalmától függetlenül még sokszor felbukkant a 17. század folyamán. A jelen lévő rendi követek álláspontjairól fennmaradt feljegyzések és vótumok értékelése azt az általános vélekedést igazolja,8 1 miszerint az osztrák tartományok, a sziléziai és lausitzi rendek úgy vélték, a magyaroknak legyen a kérdés eldöntésében a legnagyobb szavuk, hiszen az ő országuk területén zajlik a háború, és Erdély ügyében is az ő véleményükre kell hallgatni.8 2 Ez a gondolat abból az osztrák tartományok rendjeinek véleményét igen részletesen tagla-77 „Ad Bethlenum, quod attinet, non existimet Dominatio Vestra Reverendissima et Illustrissima mecum ipso, qui sécréta ad ipsum raesriberem, cum id non sit, nec fidelis servitoris, neque boni consiliarii. Et alioquin per exigua vel recte nulla cum eo homine est mihi amicitia et familiaritas, qui non propria sua virtute, verum medio Turca per aliorum miseram et calamitatem altiora ascendit." Hammer-Purgstall, J.: i. m. III. 110-111. 78 IIa B.\ Az 1614-iki egyetemes rendi gyűlés i. m. 249-250. 79 Napragi neve Napragyi, Náprágyi és Náprági formában is használatos a történeti szakirodalomban. Megemlítem itt, hogy egy alkalommal Benda Kálmán fejtette ki ama véleményét, hogy mivel a szilágysági falu neve Naprag/Naprad (ma: Nápradea Irégebben: Napragie] Romániában), ahonnan a családnév származik, szerinte ezért így kell kiejteni a nevet is: Napragi. Ezt az is alátámasztja, hogy ő maga mindig Napragynak vagy Napradynak írta alá magát. Vö. Jenei Ferenc: Az utolsó humanista főpap, Náprági Demeter. Irodalomtörténeti Közlemények 69. (1965) 137-151. 80 IIa B.: Az 1614-iki egyetemes rendi gyűlés i. m. 250. 81 Ezeket felhasználták és elemezték IIa Bálint és Angyal Dávid említett cikkeikben, valamint Benda K.\ Habsburg-politika i. m. 82 „post Sacro Imperio Romano aliisque provinciis plenariam ac perfectam informationem una cum dominorum Hungáriáé legatorum votis ac suffragiis, ad quae omnes aliae provinciáé respiciunt, ad ulteriorem suam sententiam ac opinionem dicendam benigne transmittere velit." A sziléziai és lausitzi rendek vótuma: Magyar Országos Levéltár, Budapest; E 196, Magyar Kamara Archívuma, Archívum familiae Thurzó [a továbbiakban E 196], Fasc. 5. Nr. 42. fol. 149.
