Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Oborni Teréz: Bethlen Gábor és a nagyszombati szerződés (1615) IV/877

890 OBORNI TERÉZ mind Erdély és a Részek megvédelmezésére a legalkalmasabb védőbástya, azon­nal adják át neki, a hozzá tartozó birtokokkal és tizedjövedelmekkel együtt.5 9 A királyi követek összesen négy feljegyzésben beadott előreterjesztésére az erdélyiek hosszú válaszmemorandumot készítettek. Várad átadását semmi­lyen formában sem fogadták el, sőt úgy vélték, hogy inkább az ország romlása következne belőle, mint a nyugalom és biztonság fennmaradása.6 0 A tárgyalá­sok a korábbiakhoz hasonló hideg légkörben folytak, Daróczy szerint: „nagy idegenség vagyon az emberek között, látjuk, és valamit objiciálunk nekik, min­deneket eléggé tagadnak...".6 1 A tárgyalások végén Bethlen határozott véle­ményt nyilvánított. A Habsburg-uralkodónak írt levelében kifejtette, hogy ennek a követváltásnak akkor lesz meg a kívánt eredménye, ha a korábban elfoglalt ha­tár menti várakat a magyar király visszaadja.6 2 Bethlen ragaszkodott tehát a fe­jedelemség területi integritásának megőrzéséhez, és a partiumi területek meg­tartásához. Az erdélyi tárgyalásokon, amelyeken a felek álláspontjai egyelőre nem kö­zeledtek egymáshoz, végül átmeneti megoldásként egy május 15-én keltezett, három hónapra érvényes fegyverszüneti megállapodás született.6 3 Ez az egyez­ség arra az időre szólt, amíg a tárgyalások folynak. A követek külön egyeztettek a fejedelemmel arról, hogy a pozsonyi megegyezés titkos pontjait ő is írja alá, ahogyan Báthory tette. Bethlen ezt visszautasította, arra hivatkozva, hogy elő­deinek I. Ferdinánddal vagy Miksával kötött titkos törökellenes egyezségei is mind kiderültek a Portán, és mivel a császári-királyi udvar titoktartásában nem lehet megbízni, ezért semmilyen titkos záradékot nem hajlandó aláírni. Megígérte azonban, hogy a király kijelölt embere előtt hajlandó szóbeli esküt tenni — tudniillik a Mátyás hűségére teendő esküről volt szó —, valamint meg­ígéri, hogy a törökök ellenében tanácsaival igyekszik szolgálni a magyar uralko­dót. Sőt, megmondja, hogy most nyíltan nem tud a törökök ellen fordulni, de ha úgy hozza a sors, hogy a kereszténység megerősödik, és háborút indítana elle­nük, akkor ahhoz ő is híven csatlakozik.6 4 A következő napokban az erdélyi ren­dek is írtak három különféle felterjesztést a királyhoz, és mindegyikben arra kérték, adassa vissza a határ mentén elfoglalt várakat Erdélynek, mégpedig a béke megőrzése érdekében.6 5 59 EOE VI. 462^64. 60 A erdélyi országgyűlés válasza, Kolozsvár, 1614. máj. 12.: EOE VI. 469-490. 61 Daróczy Ferenc jelentése a tárgyalásokról, Kolozsvár, 1614. máj. 7.: EOE VI. 464. 62 „Interim, quo legationes istae optatum finem sortiri possint, finitima, quae hinc ab officiali­bus maiestatis vestrae occupata sunt, quamprimum restitueri [...] caveatur." Bethlen Gábor levele II. Mátyásnak, Kolozsvár, 1614. máj. 12.: EOE VI. 466. 63 Gooss, R.: Österreichische Staatsverträge i. m. 424-427. és EOE VI. 493-196. 64 „Tandem [Bethlen] promisit se istam assecurationem verbaliter, tactis sacris, corporali scilicet iuramento, coram fideli aliquo Maiestatis Vestrae famulo praestiturum, litteras dare non posse. Et fïdeliter etiam Maiestati Vestrae inserviturum, significando omnia consilia et conatus adversos Tur­carum [...] verum cum tempore illa reflorescente Christianitatis etiam accedente consensu ad bellum contra Turcam suscipiendum, se quoque non abnuere vel illis servitiis quoque fidelitatem suam con­testari." Daróczy Ferenc jelentése II. Mátyásnak, 1614. május 15 előtti napokban: EOE VT. 492. 65 EOE 499-502.

Next

/
Thumbnails
Contents