Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Oborni Teréz: Bethlen Gábor és a nagyszombati szerződés (1615) IV/877
BETHLEN GÁBOR ÉS A NAGYSZOMBATI SZERZŐDÉS (1615) 889 gyűlésen nem csupán megjelentek, de a törökök parancsára fejedelmet választottak, és nekik — ahogy hírlik — az új fejedelemmel együtt hűségesküt tettek, márpedig, elhagyva a magyar királyt, nem véve tudomást az ország Szent Koronája joghatóságának tiszteletéről és az érvényben lévő egyezségekről, új szövetségeket, békéket, választásokat és esküvéseket tenniük nem lett volna szabad.5 4 A tárgyalások első felvonása és az első dokumentumcserék után a további megbeszélések a kolozsvári országgyűlésen folytatódtak, 1614 májusának első felében. Daróczy és Lassota újabb írásokat adott át a fejedelemnek és a rendeknek, amelyekben újabb nehezteléseket fogalmaztak meg. A követek a Hofburghó\ hírt kaptak arról, hogy a fejedelem a szultánt arról tudósította, a király fegyveresen készül Erdély ellen, és ezért a segélycsapatokat kért tőle. Továbbá azt írta a Portára, hogy Bethlen Erdélyt a szultán számára foglalta el, ezért most egy csausz azt kéri és sürgeti a császárnál, hogy a Magyar Királyság minden olyan jogáról, amely Erdélyt érinti és rá vonatkozik, mindörökre mondjon le, és azt adja át a szultánnak.5 5 Az elmondottakból úgy látszik — folytatták a követek —, hogy nem szabad választás volt a mostani fejedelem megválasztása, hanem éppen annak ellenkezője. Ráadásul Bethlen a magyar uralkodó híveit hamis információkkal megpróbálta eltéríteni és pártütésre késztetni, amint az bizonyítható is a magyarországi vármegyéknek küldött levelek másolatából. Úgy tudják továbbá, hogy Rhédey Ferenc pedig Várad várának török kézre adását fontolgatja.56 A követek ezért azt kérdezték, hogy ezek a cselekmények vajon a rendek tudtával és beleegyezésével történtek-e, és kérték, hogy a rendek nyilatkozzanak arról, magukat most a magyar királytól, a Szent Koronától és a kereszténység oltalmából el akarják-e szakasztani, és a törököknek mindörökre alávetni kívánják-e?5 7 Ugyanezen a napon, május 6-án, a követek még egy memorandumot juttattak el a rendeknek. Ebben ismételten hosszan ecsetelték a magyar király atyai jóindulatát és gondoskodását, amellyel mind Magyarországot, mind pedig Erdély tartományt — amely az ellenséghez közel fekszik, szinte azok torkában van — meg kívánja védeni, és ennek érdekében kezdte meg a tárgyalásokat.58 Amíg tehát azok véget nem érnek, addig is ígéri az erdélyi rendeknek, hogy minden ellenséges, titkos vagy nyílt mesterkedéstől biztosan megvédelmezi tartományukat. Ehhez azonban kéri, hogy Váradot, amely mind Magyarország, 54 „Non solum comparuerint, sed Turcis authoribus principem elegerint, ac eisdem simul cum ipso (uti communi fama spargitur) homagium praestiterint: cum tamen inscia praeteritaque Sua Maiestate respectu iurisdictionis Sacrae Regni Coronae et vi transactionis firmatae, novas confoederationes, pacta, electiones et iuramenta, inire minime debuissent." EOE VI. 456. 55 „illustrissimus princeps sultano scripsit se hanc provinciám pro ipso occupasse [...] Chauzius ad suam Maiestatem Caesaream missus, summopere instat et urget, ut sua Maiestas et regnum Hungáriáé omni illi iuri, quod ad Transylvaniam merito praetendunt et habent, in perpetuum renunciat, sultanoque cédant." EOE VI. 459. 56 EOE VI. 460. 57 „sese tam a Suae Maiestatis quam Sacrae Coronae, adeoque totius Christianitati protectione et consortio prorsus avelli, Turcaeque in aeternum mancipari cupiant?" EOE VI. 460. 58 „tam Regni Hungáriáé, quam provinciáé Trasylvaniae, quae hostibus proxime adiacent, et in faucibus quasi illorum haerent, ulterior tractatio instituatur." EOE VI. 462.
