Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Oborni Teréz: Bethlen Gábor és a nagyszombati szerződés (1615) IV/877
886 OBORNI TERÉZ Mivel pedig a fentebbiek mind a pozsonyi szerződés pontjai ellenére történtek, és a követ urak Báthory Gábor titkos hitleveléről semmi említést nem tettek, ezért II. Mátyás úgy vélte, hogy igen jó oka van arra, hogy magának és az egész kereszténységnek erősebb biztosítékot kérjen. Ebben az esetben, ha a követek erről világosabban nyilatkoznak, és erősebb biztosítékot adnak, a király hajlandónak mutatkozott a következő béketárgyalások érdekében némi figyelmet tanúsítani az erdélyiek felé.3 7 A helyzet elemzéséhez a Habsburg-udvar mellékelte még azt a dekrétumot is, amelyet néhány nappal korábban a császár az erdélyi követeknek adott.38 Mátyás ebben is kinyilvánította, hogy a múlt évi Báthoryval megkötött pozsonyi békét az erdélyiek megtörték, és a legutóbbi eseményekkel újabb veszélyhelyzetet idéztek elő. A követek pedig — szerinte — nem rendelkeznek sem megfelelő felhatalmazással, sem teljhatalmú megbízólevéllel, tehát ezért sem állt szóba velük. Hamarosan viszont saját követeit fogja elküldeni a fejedelemhez a tárgyalások folytatására. A császárhoz küldött és Bécsből Linzbe átment erdélyi követség tehát nem járt sikerrel. Az útnak az lett a vége, hogy Sarmasághyt visszatartották az udvarnál, míg a többieket hazaküldték Erdélybe. Azt üzenték velük, hogy a király maga is követeket küld annak megtárgyalására, miféle feltételekkel hajlandó elfogadni Bethlen Gábor fejedelemségét és az egész új erdélyi helyzetet.3 9 Tárgyalások Erdélyben II. Mátyás király hamarosan deregnyői Daróczy Ferencet, a Szepesi Kamara prefektusát (1613-1620)4 0 és Erich Lassota von Steblaut, egykori ideiglenesen megbízott felső-magyarországi főkapitányt (1603), sziléziai származású tanácsosát és diplomatáját41 küldte Bethlen Gáborhoz és Erdély tartomány rendjeihez. Mindketten jártak már Erdélyben a tizenöt éves háború idejében különféle megbízatásokkal, Daróczy ezenfelül az említett Kornis Zsigmond só-37 Brüsseli okmánytár i. m. IV 69-70. 38 „Decretum legatis Transsylvaniae datum." Linz, 1614. jan. 20.: Brüsseli okmánytár i. m. IV 71-72. 39 EOE VI. 324.; II. Mátyás levele Dóczy Andráshoz, amelyben az erdélyi követséggel történtekről és a kiküldött saját követeiről tájékoztatta, Linz, 1614. jan. 20.: Szilágyi Sándor-. Bethlen Gábor uralkodásának történetéhez. Első közlemény. Történelmi Tár 2. (1879) 221-222. 40 Deregnyői Daróczy Ferenc (1586-1620), a Szepesi Kamara prefektusa, több alkalommal járt Erdélyben, sőt fennmaradt egy Napragi Demeter erdélyi püspöknek ajánlott latin nyelvű műve: Vera descriptio rerum in Transylvania post Moldavicam expeditionem gestarum, 1600. Prága 1600. Régi Magyar Könyvtár III. írták Szabó Károly - Hellebrant Árpád. Bp. 1993. Nr. 5642. Pályára 1. Fallenbüchl Zoltán: Állami (királyi és császári) tisztségviselők a 17. századi Magyarországon. Adattár. (Nemzeti téka) Bp. 2002. 72. 41 Erich Lassota von Steblau (1550 k.-1616) sziléziai származású császári tanácsos, diplomata, követ, utazó. Újabban 1. Kenyeres István: Hans Unterholtzer felső-magyarországi hadi fizetőmester és ismeretlen számadásai. In: Redite ad Cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla - Oborni Teréz. Bp. 2008. 226.: 18. jegyz., vö. még Erich Lassota von Steblau - Lubomyr Roman Wynar: Habsburgs and Zaporozhian Cossacks: The Diary of Erich Lassota von Steblau, 1594. Littleton, Colo, 1975.; Erich Lassota von Steblau - Reinhold Schottin: Tagebuch des Erich Lassota von Steblau. Halle, 1866.
