Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Oborni Teréz: Bethlen Gábor és a nagyszombati szerződés (1615) IV/877
BETHLEN GÁBOR ÉS A NAGYSZOMBATI SZERZŐDÉS (1615) 885 lett volna adnia, és vallásuk, azaz a katolikus hit szabad gyakorlását engedélyeznie kellett volna egész Erdélyben. Ami pedig magát a tartományt illeti - vélekedett II. Mátyás: a pozsonyi tárgyalásokon világosan kimondták, hogy Erdélyt mint védőbástyát a Magyar Királyságnál (amelyhez tartozik) és ennélfogva a kereszténységnél tartsák meg, ennek azonban — az egész világ számára gyászos kimenetelű módon — az ellenkezője történt.3 5 Köteles lett volna a tartomány őfelségével az ilyesféle zavaros dolgokról alapos levelezést folytatni, amit nemcsak hogy nem tettek, és az egyezményekben előírtakhoz nem tartották magukat, miszerint a törökök betöréseiről és támadásairól őt értesíteni kellett volna, hanem éppen ezzel ellentétes módon cselekedtek, és ezzel a mostani gyűlésen nemcsak a magyarokat, de más tartományok rendjeit is elfordították a segély megadásától. A tartomány vezetői vagy azok nagyobb része nem várva be az egyezményben megírt módon a királyi küldöttséget, követeket küldtek a Portára és behívták a törököket, azok pártfogása alá adták magukat. Az egész tartományt Mátyás tudta nélkül, esküjük ellenére, a törökök zsarnoki vágyának kiszolgáltatták. Iszkender pasa3 6 országgyűlésre hívó parancsára nemcsak hogy összegyűltek, de az oszmánok elkötelezett szolgáiként választást hajtottak végre, és a törököknek hűségesküt is tettek. Mindezek miatt tehát a Habsburg-uralkodó az új (török) szövetségkötést, békét, választást és esküt elfogadni nem köteles. Ami pedig Bethlen személyét illeti — folytatódik a király levele —, köztudott, hogy néhány évvel ezelőtt (nevezetesen 1612-ben) a törökökhöz menekült, megtagadva hitét, sokáig közöttük élt, és azok nevében véres hadjáratot vezetett a keresztények ellen. Továbbá, hogy az oszmánok első támogatója és tanácsadója volt, és a húsz éve fennálló békét megtörte. Erdélybe való bejövetelével nemcsak őfelségének, de az egész kereszténységnek a sérelmére megmozdulást kezdett, magát a törökök örökös szolgaságába és hűségére adta, miként azt több, a Vaskapunál, 1613. szeptember 29-én keltezett, Naszúh pasának írott levelében is kijelentette. Erdélyben a behozott törökökkel nagy mészárlást idézett elő, sok ezer keresztényt ragadtak el így örökös fogságra, ahogy ezeket mind a neki, mind az erdélyi rendeknek írt számos írás bizonyítja. Tudvalévő az is, hogy milyen volt az ő szabad megválasztása. Már régóta a tartomány kormányzásáért esengett, és azt a törökök méltatlan feltételekkel meg is ígérték neki, majd rengeteg törökkel és tatárral a háta mögött hazájába betört, és a törökök által irányítva tartotta meg a maga megválasztására az országgyűlést. Majd nyílt hűségesküt tett a törököknek, és azokat titokban behívta Erdélybe, ezzel a császárnak és az egész kereszténységnek kárt okozva. Mindezekből eléggé nyilvánvaló — zárul a konklúzió —, hogy Bethlen és az erdélyiek a pozsonyi szerződést megtörték, és azt semmi módon nem teljesítették. Ezért Mátyás, hacsak valami módon neki és az egész kereszténységnek nem adnak biztosítékot, az erdélyieknek hinni nem tud. 35 „etsi Posoniensis tractatio eo maxime collineaverit, ut Transilvania praecipuum antemurale apud Regnum Hungáriáé (quo pertinet) atque adeo apud Christianitatem conservaretur, funestus tamen exitus toti orbi contrarium ostendit." Brüsseli okmánytár i. m. IV 68. 36 Pályájára és Bethlennel való kapcsolatára 1. részletesen Sudár Balázs e számbeli írását.
