Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Oborni Teréz: Bethlen Gábor és a nagyszombati szerződés (1615) IV/877
878 OBORNI TERÉZ bor halála után érvénytelennek tekintette a megállapodást, és alkalmasnak látta az időt, hogy az erdélyi állam fennhatósága alatti Részeket (Partium) visszafoglalja, sőt mint majd látni fogjuk, Erdéllyel kapcsolatban ennél merészebb terveket is megvalósíthatónak gondolt. Mivel Bethlent a Porta helyezte tisztségébe, a törökök emberének, mi több, általuk kijelölt kormányzónak tartották, így nem volt meglepő, hogy őt a királyságban ellenségesen fogadták.3 A személyével és törökösségével szembeni ellenszenv kifejezése mellett kiváló alkalom kínálkozott arra, hogy az Erdéllyel kötött szerződéseket érvénytelennek tekintsék, a fejedelemség és a királyság kapcsolatának újrarendezését pedig megkíséreljék. A határ menti királyi várak katonasága felsőbb utasításra azonnal megkezdte az akciókat a fejedelemség határvidéke, a partiumi területek ellen.4 Ferdinánd főherceg (a későbbi II. Ferdinánd) még 1613 novemberében kiadott rendelkezésére elsősorban a Báthory-várakat (Ecsedet, Husztot, Kővárt, Nagybányát, Tasnádot) igyekeztek elpártoltani a fejedelemtől.5 Egy másik levelében ugyancsak Ferdinánd arra utasította Dóczy András szatmári főkapitányt ( 1609-1618), hogy ha Váradot és az Erdélyen kívül való megyéket „occupálhatják, occupálják".6 Az első időkben Thurzó György nádor (1609-1616) is meglehetős gyanakvással fordult az oszmánok iránt elkötelezett fejedelem felé.7 Thurzó úgy nyilatkozott, hogy szíve szerint való volna, ha a korábban királysághoz tarválasztásnak és a megegyezésnek, minden pontjában megtartja. Viszonzásképpen a magyar király megfogadta, hogy Erdélyt és a fejedelemnek alávetett Részeket szükség esetén ugyanúgy megsegíti, valamint ezeket a területeket fejedelem uralmában, régi jogaiban és kiváltságaiban megtartja. Sem nyíltan, sem titkon semmit sem tesz ellene. A további pontok kimondták, hogy Báthory fejedelem és utódai a királyi hadakat, amikor arra szükség mutatkozik, beengedik Erdély területére. Österreichische Staatsverträge. Fürstentum Siebenbürgen (1526-1690). Bearb. Roderich Gooss. (Veröffentlichungen der Kommission für Neuere Geschichte Österreichs 9). Wien 1911. 416-419.; vö. Oborni Teréz: Báthory Gábor megállapodásai a Magyar Királysággal. In: Báthory Gábor és kora. Szerk. Papp Klára - Jeney-Tóth Annamária - Ulrich Attila. Debrecen 2009. 111-122. 3 A Bethlen életét taglaló munkák mind bemutatják Bethlen megválasztásának történetét és közvetlen következményeit, természetesen más-más szemlélettel - közülük vö. Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor fejedelem trónfoglalása. (Értekezések a történeti tudományok köréből 6.) Pest 1867.; Acsády Ignác - Gindely Antal: Bethlen Gábor fejedelem udvara 1580-1629. (Magyar Történelmi Életrajzok) Bp. 1890.; Rugonfalvi Kiss István: Iktári Bethlen Gábor erdélyi fejedelem. Bp. 1923.; Szekfű Gyula: Bethlen Gábor. Bp. 1929.; Demény Lajos: Bethlen Gábor és kora. Bukarest 1982. 19-20.; Csetri Elek: Bethlen Gábor életútja. Bukarest 1992. 52-68. 4 Lukinich Imre úgy ítélte meg, hogy Bethlen megválasztását követően a bécsi udvar, felmérve a helyzetet, lemondott Erdély visszavételének tervéről, és csak a partiumi területeket akarta visszafoglalni. Ez azonban nem így volt, az udvar az Erdély megszerzésére és Bethlen letételére irányuló terveket ezt követően sem adta fel. Lukinich Imre: Erdély területi változásai a török hódítás korában 1541-1711. Bp. 1918. 232. 5 Ferdinánd főherceg parancsa Dóczy Andrásnak, 1613. nov. 3.: Történelmi Tár 2. (1879) 219. 6 Ferdinánd főherceg parancsa Dóczy Andrásnak, 1613. nov. 10.: Lukinich I.: Erdély területi változásai i. m. 232. 7 Erdélyi Országgyűlési Emlékek. I-XXI. (1540-1699). Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1875-1898. ta továbbiakban EOE1 VI. (1608-1614) Bp. 1880. 319.; Thurzó levél. Történeti Lapok 2. (1875) 838-840.; Thurzó és Bethlen levelezése hamarosan kifejezetten gyakorivá és barátságos hangvételűvé vált, így nem csoda, hogy 1615-ben Homonnai Drugeth György egyik levelében már azt írta a bécsi udvarba, hogy ha a császár meghalna, ők ketten azonnal szövetkeznének az Ausztriai Ház és a katolikus religio ellen Magyarországon.
