Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Oborni Teréz: Bethlen Gábor és a nagyszombati szerződés (1615) IV/877

Oborni Teréz BETHLEN GÁBOR ÉS A NAGYSZOMBATI SZERZŐDÉS (1615) „Miután Bethlen Gábor az Erdély feletti uralmat elnyerte, úgy gondolta, hogy a fejedelemség megtartására felettébb szükséges, hogy három dolgot megtegyen. Mindenekelőtt a győzhetetlen török császár [értsd: a szultán] tetszését a köteles hálával megnyerni. Azután Mátyás császárnál, a keresztény világ uralkodójánál, kinek udvarában maró rágalmakkal halmozták el, tettéről és fejedelemségéről számot adni. Végül országa népének a békére és egyetértésre való törekvésével s a régebbi jogtalanságok teljes elfeledtetésével meggyőzve annyira megnyerni magának, hogy [...] a hazának rút romiadékait az előbbi épségbe helyrehozzák és felvirágoztassák."1 - a történetíró Böjti Veres Gáspár összegezte így az uralma kezdetén Bethlenre váró teendőket, amelyek mindegyike külön-külön sem jelentett kis feladatot az új fejedelem számára. Bethlennek azonban 1613 után néhány esztendő leforgása alatt sikerült a Báthory Gábor után rá maradt súlyos külső és belső helyzeten úrrá lennie. Közel két esztendő küzdelmes tárgyalássorozata, számos összetűzés és vádaskodás után végül az 1615. évi nagyszombati szerződés rendezte újra Erdély és a Magyar Királyság közjogi viszonyát, illetve alakított ki a magyar királlyal és a királysággal egyfajta átmeneti és elvi modus vivendi-t. Összeütközések a határ mentén Bethlen ismert módon, oszmán támogatással megvalósult hatalomra kerülése szétzúzta azt a nehezen létrehozott, a királyság politikai vezetése számára is elfogadható, de meglehetősen labilis elvi alapon álló közjogi helyzetet, amelyet a Báthory Gáborral 1613. április 11-én megkötött pozsonyi megállapodás rögzített.2

Méghozzá alapjaiban zúzta szét, II. Mátyás ugyanis Báthory Gá-1 Böjti Veres Gáspár: A nagy Bethlen Gábor viselt dolgairól. In: Bethlen Gábor emlékezete. Vál., szerk., bev. Makkai László. Bp. 1980. 56. 2 A pozsonyi megegyezés kimondta, hogy Báthory Gábor marad Erdély fejedelme, Magyarország neki alávetett Részeinek ura és a székelyek ispánja, és ugyanígy legyenek az ő utódai is. A magyar királyok Erdélyt a szabad fejedelemválasztási jogukban most és ezután is meg fogják tartani. Báthory és fejedelmi utódai a magyar királynak szigorúan kötelezve legyenek a megállapodás betartására. A fejedelem kötelezte magát, hogy minden ellenséggel szemben — a törököket kivéve — megsegíti a magyar királyt; továbbá, hogy Erdélyt, valamint az uralma alatti megyéket és várakat másként, mint ahogyan most van, nem idegeníti el a Magyar Koronától. Emellett a magyar király és utódai ellen, illetve Magyarország és szövetségesei ellen soha semmilyen támadást nem fog kezdeményezni, vagy abban részt venni; az 1606. évi bécsi békét, amennyiben az nem mond ellent a szabad