Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Cziráki Zsuzsanna: Brassó és az erdélyi szászok szerepe Bethlen Gábor fejedelem trónfoglalásában (1611-1613) IV/847

AZ ERDÉLYI SZÁSZOK ÉS BETHLEN GÁBOR FEJEDELEM 873 ció, amelyben Bethlen fejedelemsége egyben bíróváltással is járt volna Brassó­ban - nevezetesen a minden tekintetben Weiss Mihály méltó örökösének te­kinthető Benknert juttatva előnyökhöz. Mindez azonban bizonyíték híján je­lenleg nem egyéb feltételezésnél. A források alapján ugyanis csupán annyi állít­ható bizonyosan, szeptember 7-én Magyarogli akár a fiát is hajlandó lett volna túszként Brassóba küldeni, hogy meggyőzze a bírót békülékeny szándékáról. Mivel azonban Draudt továbbra sem állt kötélnek, a pasa „beérte" azzal, hogy nagyobb mennyiségű hadianyagot szállítottak a városiak a török táborba, illet­ve a bírót helyettesítendő városi katonákat és tanácsurakat rendeltek a tovább­vonuló sereg mellé.137 Mindezek alapján Draudt bíró és Magyarogli pasa viszonya semmiképpen sem nevezhető szívélyesnek, sőt úgy tűnik, a közöttük tapasztalható feszültsé­get Brassóból is gerjesztették. Andreas Hegyes maga számol be arról, hogy a pasa mellett tolmácsként működő Horváth György Draudt ellensége — és min­den valószínűség szerint Benkner barátja — volt, és mindent megtett a bíró te­kintélyének aláásására. Ám ott találjuk a pasa körül udvarló brassóiak között a Benkner-rokonsághoz tartozó Christian Benkner városi jegyzőt is, akiről He­gyes rosszallóan jegyezte meg: annak ellenére Magyarogli mellett tartózkodott, hogy senki sem küldte oda. A szemtanú elmondása alapján tudhatjuk, a Benk­ner-párt tevékenykedésének köszönhetően Magyarogli odáig jutott, hogy Draud­tot nyíltan a szultán ellenségének nevezte.138 Ennek függvényében a brassói ta­nácsurak berendelését is az a bizalmatlanság indokolhatta, amelyet Magyarogli a városbíró iránt érzett. A Draudt-párt azonban nem adta meg magát egy­könnyen: szeptember 8-án kereken megtagadták a pasa kérését, ami a jelenlévő több ezres török-tatár sereg árnyékában nem kis bátorságról árulkodott. Ezzel viszont Magyarogli türelme is véget ért, és olyan hangnemben válaszolt a bras­sóiaknak, hogy delegáltjaik (Hegyes, Benkner és Loy 139 ) már másnap jelentkez­tek a török táborban.14 0 A brassóiak képviselői már innen köszöntötték az érke­ző István moldvai vajdát szeptember 12-én.14 1 A brassói elitben tapasztalt ellenségeskedés rendkívül veszedelmes volt a kialakult helyzetben. Magyarogli pasa ugyanis szeptember 17-én megnevezte az áruló brassóiakat,14 2 és kiadatásukat, illetve 70.000 forint váltságdíjat köve­telt a várostól. Bár az összeget végül sikerült leszállítani 6.000 forintra, min­denki számára világos volt a tanulság: a városi pártharcok „török fórum" elé vi­tele csakis kárt okozhat Brassónak.14 3 Ezek után a tábor szeptember végén las-137 Hegyes: Diarium, 471. 138 Uo. 139 Érdekes módon a városgazda, Johannes Christiani úgy tájékoztat erről, hogy nem Benkner, hanem egy másik tanácsúr, Georg Nadescher jelent meg ekkor Magyaroglinál. ANR FB Stadt­hannenrechnungen V/20, 256. 140 Hegyes: Diarium, 472. 141 Uo.; A városgazda feljegyzéseiben is e naptól kezdődően könyvelik a moldvai elöljáróknak küldött kisebb-nagyobb tisztelgő ajándékokat. ANR FB Stadthannenrechnungen V/20, 259. 142 Johann Draudt városbíró, Johannes Christiani városgazda, illetve Michael Forgatsch, Mi­chael és Daniel Fronius, Johannes Hirscher és Thomas Riemer tanácsurak személyében. Hegyes: Diarium, 472. 143 Uo.

Next

/
Thumbnails
Contents