Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Cziráki Zsuzsanna: Brassó és az erdélyi szászok szerepe Bethlen Gábor fejedelem trónfoglalásában (1611-1613) IV/847
864 CZIRÁKI ZSUZSANNA tett adatok alapján tudhatjuk, hogy a Bécsbe delegált erdélyi szász követek75 szava elért a Habsburg-uralkodók országaiba, és nem maradt visszhang nélkül még a Német-római Birodalomban sem. Nem vitás, végső soron a kereszténységet fenyegető újabb pogány invázió réme sejlett fel előttük. Sajnos arról nincsenek elsődleges híradások, pontosan mit is mondhattak a szász náció újra és újra megjelenő követei a császárnak 1612-1613 fordulóján. II. Mátyás 1613. február 5-én kelt válaszából csupán az általánosságok szintjén derül fény a szászok helyzetére: elpanaszolták az udvarban, hogy Moldvát és Havasalföldet megszállták a törökök, és magában Erdélyben is harcok dúlnak. A követek azt is megvallották, szorongatott helyzetükben ők maguk is segítségért küldtek a szultánhoz. Bécsben azonban nem tudtak egyebet elérni, minthogy a császár cirkalmas szózatában megígérte, megtárgyalja az ügyet tanácsosaival, illetve a február 24-én tartandó magyar országgyűléssel és az április 24-re összehívott birodalmi gyűléssel.7 6 Konkrétumokról nem esett szó, ami nem is csoda, ha figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy a bécsi udvar szemszögéből a fenyegető török háború ellen a trónja megőrzése érdekében nyugat felé tapogatózó Báthory fejedelem egyre előnyösebb partnernek tűnt a gyanúsan élénk konstantinápolyi forgalmat bonyolító szászoknál.7 7 E folyamat végpontját az 1613 áprilisában megkötött pozsonyi kiegyezés jelentette, amelyben Báthory Gábor — érzékelve pozíciója megrendülését a Portán — a Habsburgokhoz kötötte saját maga és országa sorsát.7 8 A szászok és Brassó számára ez lényegében azt jelentette, hogy az előző évben a szultántól kiinduló békeközvetítés után most a Hofburg is ugyanarra szólította fel őket: egyezzenek meg Báthory Gáborral. A brassóiak bécsi követe, Martin Gorgias sem tehetett egyebet, április 29-én arról tájékoztatta a várost, hogy ne várjanak Bécs segítségére, állapodjanak meg Báthoryval.79 Az adott helyzetben nem volt mit tenni, az Universitas látszólag megbékélt a helyzettel, de Brassó falai mögé 75 1613. február 10-én Segesváron kelt az a levél, amelyet a szászok intéztek II. Mátyáshoz, és amelyben bejelentik, a helyzet megköveteli, hogy követeik útján szóban tájékoztassák az uralkodót az eseményekről. „Abschrift der Saxischer Nation in Sibenbürgen schreibens an Ir Majestät." Segesvár, 1613. február 10.: ÖStA HHStA UA AA Fasc. 161. fol. 137-138. 76 II. Mátyás király válasza az erdélyi szászok felterjesztésére. Bécs, 1613. február 5.: EOE VI. 266-267. 77 II. Mátyás Báthory Gábor követeivel is tárgyalt, és abba is beleegyezett, hogy azok ügyüket a pozsonyi országgyűlésen is előadják. Erre vonatkozóan 1. Mátyás király leiratát a magyar tanácsosokhoz. 1613. március 2.: EOE VI. 268-269.; Mátyás király a tárgyalások befejezését az erdélyi követekkel a pozsonyi országgyűlésre halasztotta. 1613. március 6.: Uo. 267-268. 78 A megegyezés egyben arra is kitűnő példát szolgáltat, milyen könnyedén szerelte le a szászokat a bécsi udvar, ha törekvéseik már nem szolgálták a Habsburgok érdekét. Bécs ugyanis a fejedelem és a szászok között valóban elmérgesedett helyzet megoldását egyszerűen abban látta, hogy vitás kérdések esetén a szászság saját követ révén kérhessen jogorvoslatot és segítséget az udvarnál. Österreichische Staatsverträge. Fürstentum Siebenbürgen (1526-1690). Bearb. Roderich Gooss. (Veröffentlichungen der Kommission für Neuere Geschichte Österreichs 9). Wien 1911. 419. és EOE VI. 270. (hatodik pont); vö. még Oborni Teréz: Báthory Gábor megállapodásai a Magyar Királysággal. In: Báthory Gábor és kora. Szerk. Papp Klára - Jeney-Tóth Annamária - Ulrich Attila. Debrecen 2009. 111-122. 79 Petrus Banfy, 429.
