Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Kruppa Tamás: Miksa főherceg erdélyi kormányzóságának terve. Az erdélyi Habsburg-kormányzat felállításának kérdéséhez (1597-1602) IV/817
MIKSA FŐHERCEG ERDÉLYI KORMÁNYZÓSÁGÁNAK TERVE 843 működés feltételeit biztosítja, mind a császárnak a tennivalókról.7 9 A másik már konkrétabb lépéseket tartalmaz: az összes templomot és kolostort, az azokhoz tartozó birtokokat vissza kell adni, a városi tanácsokat legalább fele részben katolikusokkal kell feltölteni, fel kell újra állítani a kolozsvári pápai szemináriumot, évi 1000 forintos összeg folyósításával együtt. Ehhez járul a négy közül három felekezet betiltása és az erdélyi püspöki szék betöltése is. A harmadik irat tartalmazza a legkonkrétabban, mégpedig 10 pontban a teendőket: a legfontosabb új követelések, hogy a városok élére katolikus császári megbízottak állítását kéri, azon kívül, hogy ahol csak lehet, katolikus iskolamestereket alkalmazzanak. Az eretnekek elűzése után hátramaradt iskolák így katolikus irányítás alá kerültek volna. Ezzel kapcsolatban veti fel egy Szebenben vagy Brassóban felállítandó kollégium tervét is. A tervezet, különösen a bekövetkező eseményeket figyelembe véve ugyan megvalósíthatatlan volt, irataink mégis becses adatokat tartalmaznak arra nézve, hogyan gondolkozott a jezsuita rend és a szentszéki döntéshozók az erdélyi rekatolizációt illetően. A városok kormányzatával kapcsolatos elképzelés például szépen illeszkedik a Habsburg-kormányzat hasonló terveihez, amely mint láttuk, különösen 1601 után határozottan katonai jelleget öltött. A szászok között felállítandó kollégium terve pedig azt jelzi, hogy a rend egy lépéssel tovább gondolta Náprági tervezetét, aki egy későbbi alkalmas időpontra halasztotta volna a szászok elleni fellépést: „dabit Deus aliam occasionem, quanto potentiori hoste Turca devicto, et vicinis provinciis pace et amicitia conciliatis, foelicibus Suae Maiestatis auspiciis avita quoque religio triumphabit."80 Báthory Zsigmond újabb visszatérése, illetve az új fejedelemjelölt Székely Mózes már bemutatott fellépése miatt a tervek megint halasztódtak. A régi-új fejedelem támogatta ugyan a jezsuitákat, amit birtokmegerősítő oklevelei bizonyítanak, ez azonban semmiképpen nem volt elegendő a fentebb vázolt nagyívű tervek megvalósításához. A fejedelem veresége és az új trónkövetelő, Székely Mózes felett aratott újabb győzelem kellett ahhoz, hogy ismét előtérbe kerüljön a katolikus ügy. Hans von Molart és Nikolaus Burckhaus az 1603 elején Erdélybe küldött két új császári biztos februárban kérvénnyel fordult II. Rudolfhoz, amelyben Náprági erdélyi püspökségének ügyét ajánlották az uralkodó figyelmébe. Az irat mellett ma is megtalálható Náprági két kérelme (szupplikációja) és egy lista a püspökség birtokairól és jövedelmeiről.81 Ugyanebben az időben tért vissza Rómából az erdélyi jezsuita tartományfőnök-helyettes, Petrus Maiorius is Erdélybe. Az Örök Városban a tartomány helyzetéről és a tennivalókról tárgyalt, amelynek a termékei a fentebb idézett jezsuita beadványok voltak. Maioriust tucatnyi brève (illetve Claudio Acquaviva rendfőnöktől levél) követte, a címzettek a térség fontos politikai tényezői, a császártól kezdve a főhercegeken át Erdély katonai parancsnokáig, Giorgio 79 Uo. 150. Itt derül ki egyértelműen, hogy a 10 pontot ezzel az irattal együtt nyújtották be, és hogy azokat eljuttatták egy brève kíséretében Rudolf császárhoz is: „Breve ad suam caesaream maiestatem quo contineantur illa puncta, quae in memoriali exprimuntur et alia, quae videbuntur suae beatitudini" Uo. 80 EOE IV 164. 81 ÖStA H KA Siebenbürgische Akten, RN 95/2., Fasc. 1. Nr. 30. és JO 1/1. 183-185.
