Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Kruppa Tamás: Miksa főherceg erdélyi kormányzóságának terve. Az erdélyi Habsburg-kormányzat felállításának kérdéséhez (1597-1602) IV/817
844 KRUPPA TAMÁS Bastáig.8 2 Mindez egy nagyon átgondolt stratégia része volt, mert ugyanilyen buzdító levelek érkeztek az erdélyi katolikus urakhoz is, világosan jelezve nemcsak Róma elszántságát, hanem nagyon is gyakorlatias gondolkodását a rekatolizációt illetően.8 3 Mindezekből jól kitapintható, hogy 1601, azaz az utolsó közvetlen katonai szerepvállalás után miként növekedett meg a Szentszék szavának súlya a prágai Habsburg-udvar magyarországi és erdélyi döntéseiben; és ahogyan megnőtt az itáliai eredetű főtisztek aránya is, úgy simultak mind jobban össze a prágai döntések a római szándékokkal. Hiszen Náprági erdélyi püspökségének erőt a jezsuita rend képzett tagjai adtak volna, akiket Maiorius Németországból és Flandriából szándékozott behozni a megfogyatkozó magyarországi és erdélyi utánpótlás helyébe. A háborúban megritkuló népességet pedig a katonai és pénzügyi kormányzat szintén Németországból, jó katolikus alattvalókból tervezte felfrissíteni.8 4 A tervekből végül nem lett semmi: először Székely Mózes 1602. évi támadása, majd a Bocskai-felkelés (1604-1606) tette lehetetlenné az erdélyi katolikus restaurációt. A vallási küzdelemből mind a Magyar Királyságban, mind az Erdélyi Fejedelemségben a protestánsok kerültek ki győztesen. A Habsburgkormányzatnak csak a 17. század végi felszabadító háborúk után, azaz Erdély török vazallusságának és önálló állami létének megszűntével nyílt módja az itt lefektetett elvek Királyhágón túli gyakorlati megvalósítására. Összegzés Habsburg Miksa főherceg erdélyi kormányzóságának terve 1598 és 1601 között a prágai Habsburg-kormányzat azon kísérletébe illeszkedett bele, hogy Erdélyt, mint tartományt, újra egyesítsék a Magyar Királyság már addig is Habsburg-fennhatóság alatt lévő részeivel. Ennek kivitelezésére egy családtag látszott a legalkalmasabb jelöltnek. Nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy az uralomváltás jogilag szabályosan, legitim módon menjen végbe; ennek kapcsán hangsúlyozták a jogi folytonosságot magyar királyok idején kialakult gyakorlattal. Ez azonban a Habsburg Mátyás főherceg és II. Rudolf császár között régóta dúló viszálynak adott újabb tápot. Miksa főherceget ugyanis a császár utódának akarta jelölni, amelyhez az első lépcső az erdélyi kormányzóság lett volna. Miksa viszont egyrészt nem akart számottevő anyagi és katonai segítség nélkül a tartományba menni, másrészt nem akarta családi örökségét felcserélni a bizonytalan tartományra. A kormányzói {gubernátor) poszt betöltésével párhuzamosan haladt Erdély jövedelmeinek felmérése, amelyek között az egyik legfontosabb a só volt. A bevételek kezelésére állították fel 1598-ban az Erdélyi Kamarát, amely egészen 1604-ig működött. Ez az ország pénzügyi rendszerének modernizációját jelentette, mintája a Szepesi Kamara volt. A rendteremtés és berendezkedés másik nagyon fontos eleme a vallási kérdés rendezése volt. A 82 L. a császárnak és Belgioiosónak írott brévéket: ASY Armadio XLIV, vol. 47., 191v., vol. 56., 169r-v., ill. leveleket: JO 1/1. 176-178. és uo. 126. irat 2. jegyzetét. 83 Erre Balázs Mihály hívta fel először a figyelmet. JO 1/1. XVI. 84 JO 1/1. 179-180., a német telepesekről: EOE V 45.
