Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Kruppa Tamás: Miksa főherceg erdélyi kormányzóságának terve. Az erdélyi Habsburg-kormányzat felállításának kérdéséhez (1597-1602) IV/817
MIKSA FŐHERCEG ERDÉLYI KORMÁNYZÓSÁGÁNAK TERVE 839 résekor megismétlődött minden. 1601-ben Erdélybe érkeztének hírére a Prágában tárgyaló erdélyi követség többek között éppen ezeket — az udvar számára elfogadhatatlan, már említett — feltételeket szabta a főherceg számára.6 8 Mindebből következik, hogy a kormányzat számára a helyi politikai kormányzat kiépítése, a szükséges gazdasági alapok megteremtése és a védelem megszervezése mellett, de talán azt is mondhatjuk, hogy ezek felett a legfontosabb a lelkek el/meghódítása volt. A továbbiakban néhány, eddig kellően figyelembe nem vett irat kapcsán elemzem azokat az elképzeléseket és terveket, amelyek az erdélyi rekatolizáció újbóli beindítását, végső célként pedig a tartomány vallási uniformizálását célozták. Az első kiadatlan iratot a vatikáni levéltár Fondo Borghese fondja őrzi.6 9 A szöveg Náprági Demeter erdélyi püspök-kancellár apológiája, amelyet az erdélyiek 1601. évi prágai követsége alkalmából készített, hogy választ adjon az általuk megfogalmazott vádakra. Az emlékiratból kiderül az is, hogy a császárhoz írásban benyújtott emlékirata mellett az erdélyi vádakra válaszoló bővebb irat kinyomtatását is tervezte. Nem tudjuk megszületett-e ez a nyomtatvány, és azt sem, mennyiben tért el alább ismertetendő iratunktól; mindenesetre árulkodó, hogy a másoló az emlékirat címét a nyomtatványokhoz hasonlóan a lap közepére rendezve írta, ami talán arra is utal, hogy Náprági végül megelégedett az emlékirat kinyomtatásával.7 0 A szöveg tehát hungarica-szempontból sem érdektelen. A forrás azonban nem érthető a megszületését kiváltó események legalább vázlatos felidézése nélkül. Báthory Zsigmond fejedelem lemondása után — mint már említettem — 1598-ban császári biztosok érkeztek az országba, hogy felmérjék az ország jövedelmeit, és nem utolsósorban, hogy feleskessék a tartomány rendjeit az új uralkodó, Rudolf magyar király hűségére.7 1 Néhány hónap múlva azonban, augusztusban váratlanul visszatért a fejedelem. Sziléziából szökött haza, mivel nem volt elégedett a kárpótlásul kapott, igen rossz állapotban lévő hercegségekkel (Oppelnnel és Ratiborral), és a szerződésben kialkudott pénzt sem kapta meg. A prágai udvart nagyon meglepte a szökés, amelyet alaposan előkészítettek, a gyanú szerint több erdélyi főúr, így Bocskai István is tudott a tervről, és várta egykori urát.7 2 Az újra meginduló tárgyalásokon a fejedelem megpróbálta elérni, hogy megfelelő biztosítékokat kapjon az újabb lemondás fejében. A tárgyalások lebonyolítására két követet küldött, az Bocskait és Náprági Demetert, akik teljesítették a rájuk bízott feladatot.7 3 Alig indultak azonban vissza, amikor megérkezett a hír, hogy a fejedelem — becsapva a császárt és saját követeit is — unokaöccsét, Báthory Andrást jelölte ki örököséül, akit az erdélyi rendek 1599 68 Vö. a 46. jegyzetet. 69 ASV Fondo Borghese I., vol. 651A., fol. 3r-14v. 70 „Habebunt suo tempore domini Transilvani ad singula suarum narrationum verba plenius, et externis etiam gentibus notius in typo responsum etc." Uo. fol. 14v. 71 Az eskü szövegét 1. EOE IV 162., a biztosokra Nagy G.: Miksa főhercegre várva i. m. 72 A biztosok jelentése Bocskai konkrét felelősségét emeli ki, a „tettestársak" között azonban nem említi Náprágit. Vö. EOE IV 207-208. Egy másik jelentés viszont említi, hogy a püspök a biztosoktól a császárnak tett hűségesküje alóli feloldozást kérte, amelyet azok megtagadtak. Uo. 219. 73 EOE IV 74-75.
