Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Kruppa Tamás: Miksa főherceg erdélyi kormányzóságának terve. Az erdélyi Habsburg-kormányzat felállításának kérdéséhez (1597-1602) IV/817
836 KRUPPA TAMÁS Az instrukció tehát Bodonit nevezi meg a kincstár felügyelőjeként, aki nem tudni meddig, de úgy tűnik egy ideig ténylegesen is gyakorolta tisztségét. Erre utal a besztercei levéltár misszilisei között ránk maradt levéltöredék, amely Bodonit praefectus aerarii Sacrae Caesareae Regiaeque Maiestatisnak titulálja.5 8 Az utasítás a továbbiakban viszonylag részletesen taglalja és sorolja a leendő udvar főbb tisztségviselőit, az udvari katonaság, az udvari nép („Hofleut") létszámát, ellátását, fizetését és a kincstár jövedelmeit. Ez utóbbiak közül csak a bányákból származó jövedelmet emeli ki, azt is csak közvetve, azaz nem foglalkozik konkrétan a bevételekkel. Ezt végül a már említett, Oborni Teréz által közölt kimutatás tartalmazza - Bodoni instrukciója is eredetileg valószínűleg ehhez a nagy jelentéshez tartozott. A prágai udvar politikai terveinek bemutatott meghiúsulása — úgy tűnik — hamarosan megváltoztatta a pénzügyekkel kapcsolatos elképzeléseket is. Mint fentebb már láttuk, 1601-ben egy Szepesi Kamarához kimondottan hasonló intézmény felállításáról határoztak. Erről több dokumentum is ránk maradt. Az egyik a már említett, Veress Endre által kiadott irat, amely tulajdonképpen szándéknyilatkozat: Mátyás főherceg ugyanis a császárra hivatkozik, aki a birtokok és jövedelmek kezelése érdekében egy kamara felállításáról határozott. Ennek kapcsán utasítja a Magyar Kamarát, hogy készítsenek javaslatot az ügyben. A másik irat a kamara válasza, amelyben a konkrét javaslatok fogalmazódnak meg. A minta természetesen a Szepesi Kamara volt, erre az irat végén szereplő rövid történelmi áttekintés utal.5 9 A kamarai tisztviselők minimális adminisztrációt javasoltak, emellett hangsúlyozták a megbízhatatlan erdélyiek kizárásának szükségességét a hivatalból. Fontosnak tartották azt is, hogy a magyarok mellett németek is helyet kapjanak.6 0 Ez az erdélyi szászok politikai és gazdasági súlya miatt logikusnak is tűnik, azonban nemcsak erről van szó. Náprági Demeter egykori erdélyi kancellár alább elemzendő emlékirata a rendcsinálásban szintén döntő szerepet szánt a megbízható lutheránus szászoknak, mondván, hogy az ő felekezetük áll a legközelebb a katolikushoz, ezért megbízhatóbbak a többinél.6 1 Erre rímel a jelentés utolsó bekezdése, amely megjegyzi, hogy még a kamara felállításánál is fontosabb, hogy a várakat német és magyar katonasággal rakják tele, a katonai tisztségeket pedig szintén ne adják az erdélyiek kézbe, mivel ők mindig is megbízhatatlanok és nyakasak voltak. Azt is hangsúlyozták, hogy a tartomány jövendő kormányzójának figyelemmel kell kísérnie az erdélyiek összejöveteleit, hogy az engedetlenség legkisebb gyanús jelét keményen megtorolhassa.6 2 58 DirecÇia Jude^eanä Archivelor Nationale Bistrita-Nasaud; ColecÇia de documente feudale, (MOL Mikrofilmtár 437 sz.). A levélből, amely a 46. sz. irat után következik, sajnos csak a címzés maradt, ezért nem kapott numerust. így pontos jelzetet nem tudok adni. 59 A javaslattevők szeme előtt az a nagy és részletes összeírás lebeghetett, amely az 1552-1554 közötti időszakban készült a keleti országrész jövedelmeiről, és amelynek egyik összeállítója a szövegben említett Gyalui Torda Zsigmond volt. Vö. Oborni Teréz: Erdély pénzügyei I. Ferdinánd uralma alatt 1552-1556. (Fons Könyvek 1.) Bp. 2002. 46., 71., 231. 60 MOL MKA E 21, Benignae Resolutiones [a továbbiakban Ben. Res.], 1601. szeptember, fol. 4-7. 61 EOE V 164. 62 MOL MKA E 21 Ben. Res, 1601. szeptember, fol. 7.
