Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Kruppa Tamás: Miksa főherceg erdélyi kormányzóságának terve. Az erdélyi Habsburg-kormányzat felállításának kérdéséhez (1597-1602) IV/817
834 KRUPPA TAMÁS elkobzott, illetve elkobzandó birtokok ügye, mert az újabb katonai vereséget újabb tömeges konfískáció követte. Micatius (Migazzi) Miklós5 2 a Szepesi Kamara elnöke nem sokkal a goroszlói csata előtt azzal fordult Rudolf királyhoz, hogy a Bihar megyei nemességtől elvett birtokokat ne adományozza el, hanem tartsa meg magának és jutassa a kamara kezébe. A kérelem első sorban arra irányult, hogy a levélben említett két magas rangú katonai tisztviselő, Ferdinando Gonzaga felső-magyarországi kapitány (1601-1602) és Giorgio Basta generális ne kezdjen ezeknek a javaknak az elosztogatásába.53 Mindketten parancsot kaptak ugyanakkor arra, hogy az udvar kezébe került birtokokra küldjenek provizorokat, mérjék fel minél hamarabb a jövedelmeket és vegyék kezükbe az igazgatást.5 4 Egy hónappal később, szeptember elején döntő fontosságú lépésre került sor: az uralkodó úgy döntött, hogy az elkobzott és a kezébe került fiskális javak kezelésével nem a Szepesi Kamarát bízza meg, hanem egy újat alapít, Erdélyi Kamara néven. Ezzel a tartományt részben szervezetileg is leválasztotta volna a királysági országrészről, hiszen az 1567-ben alapított Szepesi Kamara joghatósága eredetileg az erdélyi területekre is kiterjedt, de ez a gyakorlatban soha nem valósult meg. Maga a tény régóta ismeretes, Ember Győző idézett monográfiájában érinti a kérdést, Veress Endre pedig egyik okmánytárában közölte Mátyás főherceg mandátumát, bár kissé érthetetlen módon az ügyre vonatkozó, ugyanott megtalálható hosszabb dokumentumot nem tartotta publikálásra érdemesnek.5 5 Az Erdélyi Kamara 1601. évi megalapítása mindazonáltal nem volt előzmények nélküli. Az előző fejezetben láttuk, hogy a tartomány kormányzását illetően sem volt kiforrott elképzelése a Habsburg-kormányzatnak. Ez vonatkozott a pénzügyigazgatásra is. Ennek bizonyítéka egy roppant izgalmas, eddig ismeretlen, 1598-ban kelt instrukció Bodoni István számára.5 6 A német nyelvű irat az Erdélyi Kincstár („Sibenbürgische Schatzkammer") elnökének („Obrister 52 Migazzi — aki Szepesi Kamarabeli tisztviselősége mellett váradi püspök is volt — elsősorban püspöksége birtokait akarta visszaszerezni; tehát igen nyomós egzisztenciális érvek is szerepet játszottak fellépésében. Már Báthoiy Zsigmond uralkodása alatt is tett erre kísérletet, a bigott katolikus és az egyházi ügyekben igen nyitott uralkodó azonban a fiskális birtokokba betagolt váradi javak átadását érthetően mereven elutasította. A püspök e lépése ugyanakkor további adalékul szolgál annak megértéséhez, hogy a Bocskai-felkelés után a rendek miért akarták törvénybe foglalni éppen az ő és Szuhay István egri püspök száműzését. Magyar történeti szöveggyűjtemény i. m. I. 351. 53 „...illustrissimo principi domino Ferdinando Gonzaga generali harum partium capitaneo, quam domino Georgio Basta serio mandandum esse, ne quae dictorum infidelium bona essent, ullis competitoribus absque Maiestati Vestrae Sacratissimae benigno praescitu conferrent, sed ea omnia pro Maiestate Vestra Sacratissima confiscarent, et camerae huic in occupatione illorum, quam iam instituimus, omni ope et auxilio adessent, quo memorata bona ad Waradinum et ad alias Maiestatis Vestrae Sacratissimae arces applicari possint." Ezt ismétlik meg gyakorlatilag Tiburtius Himelreich magyar királyi titkárnak és Mátyás főhercegnek az uralkodóhoz intézett levelei is. Mátyásét vö. ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 140. fol. 103r-v., a másik kettőt fol. 104r-v. Néhány nappal később el is ment a parancs az ügyben Gonzagának: uo. fol. llOr. 54 ÖStA HKA Hoffinanz Ungarn, RN 70. 1601. Aug. fol. 102. 55 Documente privitore la istoria Ardelalului, Moldovei, §i târii-RomânesÇi. VI. (1600-1601). Ed. Andrei Veress. Bucure§ti 1933. 449. 56 Magyar Országos Levéltár, Budapest la továbbiakban MOL]; Magyar Kamara Archívuma LMKA], E 144, Történelmi Emlékek 3. cs. fol. 40-44 (416r-418r).
