Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Kruppa Tamás: Miksa főherceg erdélyi kormányzóságának terve. Az erdélyi Habsburg-kormányzat felállításának kérdéséhez (1597-1602) IV/817
828 KRUPPA TAMÁS 1597 folyamán, hogy sarokba szorították; nemcsak magyarországi pozícióit veszélyeztetik, hanem még örökségétől, a remélt császári címtől is el akarják ütni. Mindezeken túl még az 1597. évi tárgyalások folyamán felmerült egy igen érdekes egyéb megoldás is. Carrillo, majd később a trónjáról lemondott Báthory Zsigmond is azt javasolta, hogy Miksa főherceg ne csak országát vegye át, hanem vegye feleségül Mária Krisztiernát is.3 6 így tulajdonképpen egy Habsburgházaspár kerülne Erdély élére, és ezzel az eredeti (1595 eleji) szerződés sem csorbulna, hiszen az uralkodói jogokat eddig is a feleség birtokolta. Az adat nemcsak azért becses, mert az eddigi szakirodalom — Szamosközy István nyomán — kizárólag Báthory Andrást emlegette férjjelöltként, jóllehet Carrillo levelezése régóta rendelkezésre áll, hanem azért is, mert ez megvilágítja az erdélyi kormányzósággal kapcsolatban megfogalmazódó elképzelések hátterét. A fentebb idézett latin szövegben szereplő successor kifejezés tehát a birodalom esetleges majdani örökösére, Miksa főhercegre, a néhai II. Miksa császár és magyar király fiára utal(hat). Ahhoz azonban, hogy Miksát a császár „helyzetbe" tudja hozni, meg kellett szabadulnia a lengyel királyi cím egyre nehezebben viselhető terhétől, amelyre sor is került. Firenzei források szerint II. Rudolf szabályosan megparancsolta öccsének, mondjon le a királyi címről. A nagyherceg levelei egyértelművé teszik, hogy a lengyel királyi címről való lemondás és a tervezett erdélyi szerepvállalás ok-okozati kapcsolatban van egymással. A fentebb tárgyalt konfliktusok persze nem maradtak rejtve Carrillo előtt sem, aki személyesen ismerte a térség szinte mindegyik kulcspozícióban lévő szereplőjét, II. Fülöptől kezdve a pápán, Rudolf császáron, a főhercegeken át az erdélyi és magyar politikai elitig, kivéve talán urát, a neki is meglepetéseket okozni tudó Báthory Zsigmondot. A helyzet mély ismeretéről és megértéséről árulkodik a jezsuita két igen érdekes kiadatlan levele. Az egyikben, amelyik 1598. február végén kelt, még azt írta, talán jobb lenne, ha nem Miksa főherceg, hanem Karl von Burgau, Tiroli Ferdinánd főherceg és Philippine Welser morganatikus házasságából született fia, aki németalföldi helytartó volt 1596-ban, kerülne Erdélybe.37 Burgau rokonságban állt a Habsburg családdal, ekkor már ígéretesen alakult katonai karrierje, amely nem volt mellékes szempont egy évek óta háborúban álló ország szempontjából, és úgy tűnik, nem keveredett bele azokba a konfliktusokba, amelyek mélyen megosztották a Habsburg családot. Carrillo nem mondja ugyan ki, de nyilván arra gondolt, hogy a gróf személye nem osztaná meg úgy az erdélyi rendeket, mint a Lengyelországban kudarcot vallott Miksáé. Lehet, hogy ez pusztán Carrillo ötlete volt, mindenesetre néhány hónappal későbbi, áprilisi levelében már csak Miksa neve szerepel (talán Burgau túlságosan jelentéktelen figura volt ebben a játszmában.) A jezsuita azért hű maradt magához: jobb lenne — írta —, ha Mária Krisztierna egyelőre maradna, mivel őt ismerik és elfogadják az erdélyiek, ami Miksáról nem mondható el. Burgau erdélyi kormányzóságának terve két évvel később újra felbuk-36 Carrillo I. 195-196.; ASF AM b. 4469., fol. 411r. 37 ÖStA HHStA Habsburgisch-Lothringische Familienarchive [a továbbiakban HA], Hungarica Konv. 58/A. fol. Ír., 2r-v.
