Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Kruppa Tamás: Miksa főherceg erdélyi kormányzóságának terve. Az erdélyi Habsburg-kormányzat felállításának kérdéséhez (1597-1602) IV/817
824 KRUPPA TAMÁS praeseseknek vagy triumvireknek hívták, majd a rendek elégedetlensége miatt 1585-től egy gubernátort, Ghiczy Jánost nevezett ki Báthory István király.2 4 A királyságban a kormányzó Habsburg Mátyás főherceg rendeleteiben a princeps mellett az archidux és egyéb családi címeit használta, tehát nem titulálta magát gubernátornak vagy locumtenensnek, igaz, ez utóbbi részben már foglalt volt, hiszen a királyi helytartó (locumtenens regius) tisztét ez időben egyházi személy, általában az esztergomi érsek viselte.2 5 A két tisztséggel kapcsolatban még két adatot említek: mindkettő Mátyás főherceghez kötődik. Az egyiket Ember Győző idézi. Kormányzattörténeti monográfiájában írja, hogy Mátyással kapcsolatban az 1608. év kapcsán két terv is megfogalmazódott. Az egyik szerint őt választanák nádornak. Ez utóbbi mint közismert, magyar rendi intézmény volt, I. Ferdinánd éppen ennek részleges kiváltására hívta életre az utóbb csak néhány évtizeden át létező Helytartóságot. Ha ez sikerül, megszűnt vagy legalábbis jelentősen átalakult volna ez a rendkívül fontos intézmény, amelyet egyébként 1562 és 1608 között nem is töltöttek be.2 6 (A nádori tisztség Habsburgok által történő „kisajátítására" csak a 18. században kerül sor.) A másik elképzelés az volt, hogy Prágában székelő Rudolftávollétében nevezzék ki Mátyást teljhatalommal főkormányzónak. A kinevezést Rudolf király alá is írta, és időben ugyan változó feltételekkel a magyar rendek is elfogadták, így maga Mátyás főherceg már 1606 elejétől a gyakorlatban is használta a titulust. Példa erre Giovanni Garzia Millino pápai legátus, akinek 1608-1609. évi iratai között megtaláljuk Mátyás főhercegnek az osztrák rendek számára küldött egyik levelét, amelyben a főherceg szokásos címei mellett szerepel a gubernátor regni Hungáriáé is.27 A cím felvétele egyrészt előbb a távollévő uralkodó helyettesítését, másrészt utóbb a hatalom egy kiteljesedettebb formájára, azaz a királyi hatalomra bejelentett igényt fejezte ki. Mátyás és tanácsadói ezzel egyértelmű különbséget tettek a királyi helytartó (locumtenens regius) és gubernátor {gubernátor) között. Az előbbi — mint láttuk — a 16. század folyamán igen erőteljesen töltődött fel olyan jelentéstartalommal, amely a hivatali apparátus egyik csúcsvezetőjét, de annál nem többet, jelöl. 24 Megjegyzendő azonban, hogy a Báthory István lengyel királlyá választása után a helyetteseként Erdélyben maradó Báthory Kristóf esküszövegét úgy módosították, hogy a vajda, legalábbis de iure teljes jogú uralkodóként léphetett öccse örökébe. A Porta ugyanis egyértelművé tette, hogy Báthory István távozásával Erdély teljhatalmú ura Báthory Kristóf lett. A másik érdekes mozzanat, hogy a rendek ragaszkodtak ahhoz, hogy a sokat betegeskedő Báthory Kristóf mellé tanácsosokat állítsanak, hogy azokkal együtt kormányozzon. Vö. Rácz Lajos: Főhatalom és kormányzás az Erdélyi Fejedelemségben. Bp. 1992. 129-130 és Elementa ad fontium editiones. Documenta Polonica ex Archivio Hispániáé in Simancas XII. III. Pars. Ed. Valerianus Meysztowicz. Roma 1964. 63.; a hármastanácsra újabban Horn Ildikó: Az erdélyi hármastanács kormányzata (1583-1585). Századok 140. (2006: 4. sz.) 883-924. 25 Újabban Pálffy G.: A Magyar Királyság i. m. passim. 26 Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. (A MOL kiadványai III.: Hatóság- és hivataltörténet 1.) Bp. 1946. 103. 27 ASV Fondo Borghese I., vol. 641., fol. 145v-147r. Vö. még II. Rudolf császárnak a magyar rendekhez írt 1608. június 25-én kelt levelét, amelyben átadja a koronát és a királyi klenódiumokat Mátyás főhercegnek, illetve megerősíti őt mint moderator et gubernátor. Österreichisches Staatsarchiv, Wien [a továbbiakban ÖStA]; Allgemeines Verwaltungsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv, Hofkammerarchiv [HKA] Hoffinanz Ungarn, RN 95., 1608. Juni, fol. 170r-173v.
