Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Monok István: A könyvtörténész Berlász Jenő IV/812
814 BERLÁSZ JENŐ PROFESSZOR URAT KÖSZÖNTJÜK történetét tisztázandó kénytelen is volt kora újkori könyvtárak történetét is áttekinteni. Összefoglaló tanulmányainak megírása időrendben történt, megjelenésük azonban fordított lett, a 16-17. századra vonatkozó írása jelent meg utoljára.1 3 Ennek az írásának forrásbázisa az elmúlt 30 évben jelentősen kibővült, de szemlélete miatt ma is tanulságos olvasmány maradt. Tíz évvel e tanulmányai megírása előtt foglalkozott egy, az Osztrák Nemzeti Könyvtár (ÖNB) kéziratárában megőrzött kódexszel, Hans Dernschwam könyvtárának a tulajdonosa által összeállított katalógusával. A kézirat szakszerű leírása mellett részletesen elemezte a magyarországi Fugger-faktor könyveinek provenienciáját, tartalmi összetételét, napjainkig támpontot nyújtva a hazai humanizmus története ezen izgalmas fejezete megírásához.14 Az ezt megelőző kedvenc Istvánffy Miklós volt. Kora újkori történetírásunk ezen kiváló képviselőjének könyvtárát próbálta rekonstruálni lényegében néhány dokumentum töredék alapján.1 5 Megállapításainak jó része csak feltevés, hiszen nem állt rendelkezésére csak néhány apró adat. Az ezt követő kutatások azonban gyakorlatilag minden sejtését igazolták.1 6 Istvánffy kortársának, a nádor Thurzó Györgynek bibliotékájáról csak érintőlegesen írt, az Illésházy könyvtár története kapcsán foglalkozott vele,17 külön az ezen az úton az OSZK-ba került Ransanus-kódexszel.1 8 Kétség nem fér azonban ahhoz, hogy a könyvtártörténész Berlász Jenő legnagyobb teljesítménye az Országos Széchényi Könyvtár megalapításának és az első hatvanöt év történetének a megírása. A történetet minden tekintetben kell érteni, hiszen az épület históriájától, a berendezésig, az alapító gyűjtemény összetételétől az ehhez került többi nagy magánkönyvtár (Horvát István, Illésházy-, Jankovich-gyűjtemény stb.) sorsáig, a rendszerezés elveiig, mindenre kiterjedt a figyelme. Széchényi Ferencet, mint az utolsó hungarus tudatú generáció tagját mutatja be, aki Bibliotheca Regnicolarist alapított, és akinek figyelme kiterjedt arra, hogy gyűjteménye elkészült katalógusait a kor jelentős személyiségeinek elküldje itthon és külföldön egyaránt. Példát mutatott, a katalógus el-13 Berlász Jenő: Magyarország egyházi könyvtárai a XVI-XVIII. században. In: Régi könyvek és kéziratok. Összeáll. Pintér Márta. Bp. 1974. 221-226.; Uő.: Könyvtári kultúránk kibontakozása a 16-17. században. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1973. Bp. 1976. 203-215. 14 Berlász Jenő: Dernschwam János könyvtára. Bp. 1964, OSZK (Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai, 60.) (Klny. a Magyar Könyvszemléből). A kódex olvasatát le is gépelte, de ennek kiadására, sajtó alá rendezésére csak két évtized múlva került sor: A Dernschwam-könyvtár. Egy magyarországi humanista könyvjegyzéke. Kísérőtanulmánnyal közreadja Berlász Jenő. Sajtó alá rendezte, és a mutatót összeállította Keveházi Katalin - Monok István. JATE, Szeged 1984. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 12.) 15 Berlász Jenő: Istvánffy Miklós könyvtáráról. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, 1959. Bp. 1961. 202-240.; Uő.: Újabb információk Istvánffy Miklós könyvtáráról. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1972. Bp. 1974. 215-244. 16 Pajkossy Györgyné: Ellebodius és baráti körének könyvei az Egyetemi Könyvtárban. Magyar Könyvszemle, 99. (1983) 225-242.; Boross Klára: A pozsonyi humanista kör könyvei az Egyetemi Könyvtár antikva-gyűjteményében. Az Egyetemi Könyvtár évkönyvei, 13. (2007.) 157-185. 17 Berlász Jenő: Az Illésházy könyvtár. Fejezet az Országos Széchényi Könyvtár állomány történetéből. Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve, 1967. Bp. 1969. 57-95. 18 Berlász Jenő: Über die Vorbesitzer des Ransanus-Kodex. Magyar Könyvszemle, 85. (1969) 97-107.
