Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Monok István: A könyvtörténész Berlász Jenő IV/812
815 BERLÁSZ JENŐ PROFESSZOR URAT KÖSZÖNTJÜK küldésével1 9 mintegy felhívást tett a gyűjtemény gazdagítására, a mindenkori Magyarországra, az itt élő népekre vonatkozó kézzel írott és nyomtatott dokumentumok minél teljesebb összegyűjtésére. Külön tanulmányt írt Berlász Jenő arról is, hogy a magyarországi és a külföldi közvélemény miként fogadta az alapítás hírét.2 0 Berlász Jenőnek számos tanulmánya ma is megkerülhetetlen akkor, ha a magyarországi könyvtárak és könyvhasználat történetét szeretnénk összefoglalni. Hosszú munkássága alatt szemlélete követte az éppen aktuális megközelítési módokat, a tudományos iskolák kérdésfeltevéseire maga is másként-másként válaszolt. Szigorúan forrásközpontú maradt, és a dokumentumok elemzésekor nem olyan kérdésekre akart válaszolni, amelyek nem tehetőek fel a mindig aktuális korral kapcsolatosan. Gazdaság-, társadalom- és intézménytörténet olyan erős kötelék volt számára, amely szemléletét is meghatározta. Tudta, hogy minden korszak kultúrája, művelődése az akkori intézmények históriáján keresztül fogható meg igazán, és tudta, hogy a művelődéstörténetnek szerves része a könyvek, így a könyvtárak históriája. Tanítványként ebben is Domanovszky Sándort követte.2 1 19 Berlász Jenő: Hogyan propagálta Széchényi Ferenc az Országos Könyvtárt? Az értelmiség jelentőségének felismerése. Az Országos Széchényi Könyvtár Evkönyve 1968-69. Bp. 1971. 55-84. 20 Berlász Jenő: Hogyan fogadta társadalmunk és a külföld a Széchényi Könyvtár alapítását. Az Országos Széchényi Könyvtár Evkönyve 1974-75. Bp. 1977. 101-164.; Uő: Stefan Stratimirovic levele gróf Széchényi Ferenchez a Bibliotheca Hungarica létrejötte alkalmából. 1802. augusztus 13/25. Magyar Könyvszemle, 116. (2000) 320-330. 21 Magyar művelődéstörténet. 1-5. kötet. Főszerk. Domanovszky Sándor. Bp. 1939-1942.; Hasonmás kiadása: Babits Magyar-Amerikai Kiadó, Szekszárd 1993., elektronikus kiadása: Bp. 2003. Arcanum Kiadó. Ezzel a szemlélettel szemben a művelődéstörténetként élő Magyar kódex (Főszerk. Szentpéteri József. Bp. 1999-2002, Kossuth Kiadó, Enciklopédia Humana Egyesület) nem tartalmaz könyv-, könyvtár- vagy olvasástörténeti részt.
