Századok – 2011

TÖRTÉNETI IRODALOM - Rupert Klieber: Jüdische, christliche, muslimische Lebenswelten der Donaumonarchie, 1848-1918 (Ism.: Bolf Barbara) III/779

779 TÖRTÉNETI IRODALOM tára vonatkoznak. Stefan Pascu a kolozsvári Történettudományi Intézet folyóiratában ingerülten reagált, s besorolta Trócsányit azok közé, akik „meggyalázzák a történettudományt". Benkő Samu felidézi azt a fájdalmas és megszégyenítő érzést, ami a megjelent kötetek kapcsán elfogta, hogy a fáradságos munkával összegyűjtött, másolt és jegyzetelt iratok közül minden olyan anyagot kihagytak a cenzorok, „amelyek a magyar-román forradalmi együttműködés bíztató jelei voltak". (Példákat is sorol ezekre a tendenciózus torzításokra.) 1988-ban nyugdíjba vonulva határozta el, hogy 31 évi munkájának tapasztalatai alapján közreadja azokat az iratokat, amelyeket a nemzeti elfogultság a megjelent hét kötetből kihagyott. (Lábjegyzetben közli, hogy az általa összeállított kötet lezárta után, 2007 végén megjelent az 1848. június 26-30. közötti iratokat tartalmazó VIII. kötet is.) A hosszúra nyúlt, de tudomány- és mentalitástörténeti szempontból indokoltan részletezett előzmények után a recenzens terjedelmi okokból a 204 dokumentumról csak összegező áttekintést adhat. A hét kötet anyagából kihagyott dokumentumok az első hetekben a pozsonyi és bécsi eseményekről szóló beszámolók, azok erdélyi visszhangjáról tudósító iratok közül kerültek ki, illetve nagyszámmal találhatók Teleki József főkormányzó rendeletei, a hozzá intézett, az erdélyi országgyűlés összehívását sürgető, illetve az azt ellenző megnyilatkozásokról szóló, hivatalos és nem hivatalos beszámolók. (Köztük számos levél Wesselényi Miklóstól.) A Batthyány-kormány időszakából a miniszterelnök vagy a belügyminiszter rendelkezései a jellemzőek, de megtaláljuk a nádornak május 19-én a király szökésének hírére Ferenc Károly főherceghez intézett, teljhatalmának növelését sürgető levelét (130. sz. dok.) vagy Szemere Bertalannak április 20-án a nádorhoz intézett felterjesztését, amelyben 29 név szerint felsorolt főispán kinevezésének megerősítését kéri. (75. sz.) Batthyánynak a székelyeket segítségül hívó akciója számos levélváltást eredményezett, s egy fontos mellékterméket: az egyik küldött, Gál Sándor részletes és jelentős beszámolóját a Székelyföld helyzetéről és az általa javasolt teendőkről. (202. sz.) Benkő Samu összeállítása nemcsak korrigálja az említett hivatalos forráskiadványok egyoldalúságát, de elégtételt nyújt mindazoknak, akik a munkálatokban részt vettek, de vétlenek voltak a torzításokban. A gyűjtemény meggyőző bizonyítéka annak, hogy az elfogult nemzeti történelemszemlélet milyen mértékben képes torzítani a történelmi valóságot. A kötet előszavát levéltári és forrásmegismertetés követi, a végén hely- és névmutató áll. Urbán Aladár Rupert Klieber JÜDISCHE, CHRISTLICHE, MUSLIMISCHE LEBENSWELTEN DER DONAUMONARCHIE, 1848-1918 Wien - Köln - Weimar, Böhlau Verlag, 2010. 294 o. ZSIDÓ, KERESZTÉNY, MUSZLIM MINDENNAPOK A DUNAI MONARCHIÁBAN, 1848-1918 Az alább tárgyalandó, a Habsburg Monarchia felekezeteinek társadalmát és életmódját vizsgáló munka tanulmányból nőtte ki magát teológiai doktori disszertációvá, amely utóbb átdolgozva és képekkel színesítve jelent meg. Rupert Klieber, a bécsi egyetem professzora átfogó képet ad a római katolikus, a keleti keresztény, a protestáns, a zsidó és a muszlim valláshoz tartozók mindennapjairól. Arra keresi a választ, hogy a vallás mennyiben befolyásolta a hívek mindennapi életét, kilátásait. A bevezető részben a fogalom- és módszerhasználatba nyerünk betekintést. A mindennapi élet története („Alltagsgeschichte") iránti érdeklődés az 1980-as években jelent meg, nagyobb népszerűségre pedig az ezt követő évtizedben tett szert. Ez magával hozta olyan fogalmak megjelenését, melyek segítségével a kutatók igyekeztek minél pontosabban meghatározni az új diszciplínát. Ezek egyike a „Lebenswelt" kifejezés, amely a 19. századi kultúr-protestantizmusban gyökerezik, használata pedig — sokszor a „Milieu" szinonimájaként — az utóbbi években vált egyre népszerűbbé. Mód-