Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Tóth-Barbalics Veronika: A „korona védpajzsa" vagy „észarisztokrácia"? A magyar főrendiház élethossziglan kinevezett tagjai III/723
A MAGYAR FŐRENDIHÁZ ÉLETHOSSZIGLAN KINEVEZETT TAGJAI 747 egyetemi tanárok és a bankárok körében is jelentős súlyt képviseltek. Az ortodox és a görög katolikus vallásúak az országos 10%-ot meghaladó részesedésével szemben a főrendiház élethossziglani kinevezést nyerő tagjai között 1-2%-ot tettek csupán ki, ami összefüggött a kormányzat főrendiházzal kapcsolatos nemzetiségi politikájával. Nemzetiségi összetétel Ahogy az első kamarában a kormánypárti képviselők sorában alacsony volt a nemzetiségi származású képviselők száma,11 7 úgy a mindenkori magyar kormány csak kevéssé jutalmazott nemzetiségi vezetőket magyarhűségükért élethossziglani főrendiházi tagsággal. A kormány egyedül a horvátországi horvátok képviseletére fordított némi figyelmet. Ismeretes, hogy a horvátok a főrendiházi tagság terén egyébként is előnyt élveztek a többi nemzetiségekkel szemben, a szabor által delegált három képviselő révén. 1885-ben az élethossziglan kinevezett tagok sorában egy horvát, a túrmezei nemesi eredetű Mixich Kálmán kapott helyet. Amikor 1892-ben Khuen-Héderváry Károly bán Ferenc József koronázásának 25. évfordulója alkalmával javaslatot tett két horvátországi személy (közülük az egyik, Cseh Ervin erdélyi származású magyar) élethossziglani főrenddé történő kinevezésére, gr. Szapáry Gyula miniszterelnök a bán kérését a kinevezhetők csekély számára hivatkozva elutasította.11 8 1895 elején viszont br. Bánffy Dezső miniszterelnök volt az, aki (feltehetően az uralkodó bizalmának megnyerésére irányuló taktikája részeként) felajánlotta a bánnak, hogy tegyen javaslatot a három megüresedett főrendiházi helyre. Mivel a bán a megszabott szűkös határidő lejártáig nem tudott a Bánffy által támasztott szempontoknak megfelelő horvátországi jelölteket előterjeszteni, az ügy lekerült a napirendről.11 9 Csak Mixich halála után, 1906 végén került Josipovich Imre (Imbro Josipovic) személyében horvát az élethossziglan kinevezettek közé. Josipovich korábban „határozott unionista szellemben" politizáló országgyűlési képviselő,12 0 majd horvát-szlavón miniszter volt, 1905-ben 117 Pontos adatok erre vonatkozóan nem állnak rendelkezésünkre. Egyfelől arról olvashatunk, hogy „a kormánypárt soraiban [...] mindig találkozunk egy tucat román és szerb földbirtokossal, volt megyei vagy állami tisztviselővel, pappal vagy ügyvéddel" (Katus László: A nemzetiségi kérdés és Horvátország története a 20. század elején. In: Magyarország története 1890-1918.VII/2. köt. Főszerk. Hanák Péter, szerk. Mucsi Ferenc. Bp. 1978. 1003-1063. 1015.), valamint hogy a szászok részéről folyamatosan 13-14 a kormánypárttal együttműködő képviselő ült a képviselőházban (Egry Gábor: Tradíció és alkalmazkodás: az erdélyi szászok politikai kultúrája a dualizmus idején. Múltunk 48. (2003: 2. sz.) 112-158. 121-122.). Másfelől a téma egy újabb kutatója az 1901-10 közötti országgyűlési almanachok életrajzainak vizsgálatából azt szűrte le, hogy „több tucat" nemzetiségi képviselő volt a nem nemzetiségi pártok (jórészt a kormánypárt) soraiban. (Schönbaum Attila: Pária elit? Nemzetiségi képviselők a Magyar Országgyűlésben (1900-1918). In: Képviselők Magyarországon. I. Szerk. Ilonszki Gabriella. Bp. 2005. 75-104. 82.). Bármelyik adatot tekintjük is: a nemzetiségi képviselők aránya alacsony volt a 250-300 fős kormánypárti frakción belül, akár a nemzetiségi lakosság arányához viszonyítjuk, akár ahhoz, hogy a Szabadelvű Párt a bázisának számító etnikailag kevert választókerületek közül mintegy száz nemzetiségi többségű volt. 118 M. E. 1892-1195. (MOL K 26. 1892-1195., 299. cs.) 119 M. E. 1895-180. (MOL K 26. 1895-180., 338. cs.) - Köszönöm ifj. Bertényi Iván segítségét az esemény hátterének tisztázásához. 120 M. E. 1906-5197. (MOL K 26. 1904-III-5488., 594. cs.)
