Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Tóth-Barbalics Veronika: A „korona védpajzsa" vagy „észarisztokrácia"? A magyar főrendiház élethossziglan kinevezett tagjai III/723
A MAGYAR FŐRENDIHÁZ ÉLETHOSSZIGLAN KINEVEZETT TAGJAI 743 rók) között többségükben nagyvállalkozókat, kisebb részben magas rangú katonákat, illetve egy volt-leendő minisztert találunk. A hosszú 19. században elterjedt államtudományi nézet volt, hogy a második kamara egyik feladata, az elvben a többségi népakaratot képviselő alsóházzal szemben, bizonyos kisebbségi érdekek képviselete.9 6 E feladat teljesítésének egyik típusa lehetett a politikai elitből lassanként kikopó rendi eredetű csoportok érdekeinek megjelenítése. Az 1885-ben kinevezett tagok töredéke, kb. hetede került ki a cenzus teljesítésére képtelen főnemesek közül. Emellett sor került két nem főnemes, de erdélyi regalista apától származó személy kinevezésére is. Az 1848:7. tc. Magyarország és Erdély egyesítéséről kimondta, hogy „az erdélyi múlt országgyűlésre meghívva volt kir. hivatalosok a magyarországi főrendi táblán üléssel és szavazattal ruháztatnak fel, ide nem értvén a királyi kormányszék, kir. ítélőtábla tagjait, és katonai egyéneket". Ezek a királyi hivatalosok az 1868:43. tc. értelmébena kiegyezés után is részt vehettek a főrendiház ülésein. A főrendiházi irományok tanúsága szerint 1 és 10 fő között változott a meghívottak száma. Az 1885:7. tc. viszont a nem főnemes erdélyi regalistákat nem sorolta a főrendiház tagjai közé. A főrendiházi reformtörvény a kormány szándéka szerint „a történelmi alapnak lehető kímélését követfte] elvül", ami megmagyarázza ezen csoportok felkarolását.9 7 A törvényjavaslat első változatában szerepelt, hogy „a felsőház első alakulásakor figyelem fordítandó azokra, kik a főrendiházban bírt jogukat jelen törvény által elveszítik, ha az utolsó három év alatt a főrendiház üléseiben rendesen részt vettek."9 8 Ez a mondat végül nem került be a törvény szövegébe, viszont sor került 50 tag megválasztására a tagság gyakorlásától eleső személyek közül. A később élethossziglani kinevezést nyerők között a cenzust nem teljesítő örökös jogú főnemesek aránya nem érte el a 10%-ot. Több olyan esetről tudunk, amikor tekintélyes főnemesi családok leszármazottai főispáni támogatással éveken át hasztalan próbálták elnyerni az élethossziglani tagságot.9 9 Erdélyi regalisták leszármazottainak a tagok közé kerülésére 1885 után szintén alig találunk példát.10 0 Az 1885 és 1918 között élethossziglani tagságot elnyerők jelentős része kinevezésekor rendelkezett a Monarchia valamilyen magas állami kitüntetésével. Szent István-renddel és Lipót-renddel a tagságot elnyerők ötöde, a Ferenc József-renddel tizede bírt. A kinevezésre kerülők közül csak egyetlen személy rendelkezett Aranygyapjas-renddel: gr. Szécsen Antal konzervatív politikus, császári és királyi főudvarnagy, aki miután az örökös tagsági jog gyakorlásához szükséges cenzust már nem tudta teljesíteni, 1891-ben élethossziglani kinevezést nyert. Az egyébként kevésbé exkluzív vaskorona rend esetében, amely a 96 Albrecht Mendelssohn Bartholdy: Ein- oder Zweikammersystem? In: Handbuch der Politik. 1. Bd., Grundlagen der Politik. Hrsg. von Paul Laband et al. Berlin und Leipzig 1914. 425-431. 428. 97 Tisza Kálmán miniszterelnöknek a főrendiház szervezetének módosításáról szóló törvényjavaslat szentesítését kérő felség-előteijesztésének fogalmazványa. M. E. 1885-1360. (MOL K 26. 1885-11-392., 218. cs.) 98 M. E. 1883-3132. (MOL K 26. 1883-1004, 195. cs.) 99 Br. Apor Istvánt 1902-04-ben, gr. Zichy Károlyt 1910-13-ban. 100 Ezek közé tartozott Barcsay Domokos, akinek atyja, Barcsay László még 1878-ban is királyi hivatalosként kapott meghívót a főrendiházba.
