Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Tóth-Barbalics Veronika: A „korona védpajzsa" vagy „észarisztokrácia"? A magyar főrendiház élethossziglan kinevezett tagjai III/723
744 TÓTH-BARBALICS VERONIKA gyárosok és kereskedők jellegzetes kitüntetése is volt, a kezdeti egy hatod arány az 1910-18-as években 38%-ra emelkedett. Az új tagok a kitüntetéseknek többnyire alsó fokozatát (lovagkeresztjét, 3. osztályát) mondhatták magukénak, kivéve a Ferenc József-rendet. Ennek a polgári foglalkozású személyek, ezen belül gyakran tisztviselők jutalmazására szolgáló kitüntetésnek általában a középkereszt, a középkereszt csillaggal vagy a nagykereszt fokozata díszítette a főrendiház kinevezett tagjai közé kerülő az államigazgatási karrierútvonalat már végigjáró vezető hivatalnok, majd az utolsó években egyes gyártulajdonosok mellét. Valóságos belső titkos tanácsosi címmel a tagságot elnyerőknek általában ötöde, az utolsó időszakban negyede rendelkezett. A „Művészetért és tudományért" díszjelvényt, a Monarchia maga nemében legmagasabb elismerését birtokolta kinevezésekor az egyetemi tanárok és művészek harmada. Felekezeti összetétel Az élethossziglani kinevezettek felekezeti megoszlásának meghatározásához a főrendiházi almanachokon és a felség-előterjesztéseken kívül egyéb források, mindenekelőtt az Országos Széchényi Könyvtár gyászjelentés-gyűjteményének bevonására volt szükség.10 1 Az izraelita vallású személyek főrendiházi tagságának a kormányzat kiemelt figyelmet szentelt, és a kérdés a zsidóemancipáció nézőpontjából is vizsgálatra érdemes. A főrendiház reformjakor a kormány javaslatában szerepelt, hogy a katolikus, az ortodox és a protestáns felekezetek egyházi vezetői mellett tag legyen „egy izraelita hitközségi egyházi vagy világi elöljáró, kit ő Felsége a király, a minisztertanács felterjesztésére, nevez ki".10 2 A főrendiház többségének (az izraelita vallásfelekezet országos szintű egyházi szervezetének hiányával, valamint a zsidóság nyelvi és mentalitásbeli úgymond idegenségével érvelő) ellenkezése folytán azonban ez a bekezdés kimaradt a törvényből.10 3 A vita során Tisza Kálmán miniszterelnök rámutatott, hogy „itt nem lehet és nem szabad sem ellenszenvről, sem rokonszenvről szólni; itt szerintem a politikai szempontok mérlegelendők [...] hazánk izraelita lakosai — tessék ez valakinek vagy sem — bírnak annyi súllyal a közéletben, melynél fogva az, hogy egy kinevezett tag által itt képviseltessenek, politikai szempontból tökéletesen igazolt", és kijelentette, hogy a főrendek elutasító határozata „nem prejudikál" arra nézve, hogy „a korona kinevezése útján más alapon bejöhet-e" az izraelita felekezetet képviselő személy.10 4 Miközben az 1885 és 1918 között örökös főrendiházi tagsági jogot nyert főnemesi családok között nem volt izraelita vallású, vagy rövid idővel a jogo-101 Pap József az adathiány okát az almanachok esetében a szabadelvű állam- és politika-felfogásban látja. Pap J.: „Két választás Magyarországon", i. m. 9. 102 FN 1884-87 28. országos ülés (1885. márc. 26.), I. köt. 232. 103 Ifj. gr. Festetics Pál és gr. Károlyi István felszólalása FN 1884-87 27. országos ülés (1885. márc. 24.), I. köt. 187., Uo. 28. országos ülés (1885. márc. 26.) 232. 104 Uo. 232-233.
