Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Tóth-Barbalics Veronika: A „korona védpajzsa" vagy „észarisztokrácia"? A magyar főrendiház élethossziglan kinevezett tagjai III/723
742 TÓTH-BARBALICS VERONIKA nem a miniszterelnök döntött, de összefügghet az ott tisztségeket viselő (és nem örökös tag) magyar férfiak alacsony számával is.9 1 Származás és rang, kitüntetések A főrendiház reformját megelőzően több szabadelvű párti politikus a kinevezett tagok rendszerétől azt remélte, hogy „általa a felsőház felfrissül, és kivetkőzik oligarchikus jellegéből, [...] hajlandóbb lesz engedni a közvélemény befolyásának, anélkül hogy elvesztené vele és a koronával szembeni függetlenségét".9 2 A kinevezettek között azonban az 1910 és 1918 közötti időszakig a nemesi származásúak voltak többségben. Az élethossziglani tagság bevezetése presztízsnövekedést biztosított a nemesség (köznemesség) egy kisebb szegmensének, amely a politikai és a kormányzati elitbe addigra nagyrészt már egyébként is bekerült. Ez utóbbit jelzi, hogy a nemesi származású főrendek között nagy számban találunk képviselőket,9 3 és a főispánok aránya is viszonylag magas. Mindemellett a magyar főrendiház egészének mindössze 10%-a volt nemes, szemben a főnemesek 3 A-et meghaladó arányával.9 4 A kinevezettek között a nem nemes (túlnyomó többségében polgári) származású tagok, vagyis a nemesi címmel nem rendelkezők és az új (1867 után rangot nyert) nemesek együttes aránya 1885-ben egy harmad volt, 1918-ban viszont megközelítette az 50%-ot. A nemesi címmel nem rendelkezők több mint fele egyetemi tanár vagy szabadfoglalkozású értelmiségi volt. A kategórián belül második legnépesebb csoport a volt országgyűlési képviselőké. Itt találjuk Budapest főpolgármestereit és a gyártulajdonosok felét is. A polgári származású elem növekedése az újnemesek nagyobb számú kinevezésének következménye volt. Ok a kezdeti 1/15-del szemben 1918-ban már a kinevezett tagoknak egy ötödét tették ki. Az új elitcsoportok növekvő aránya szembeállítható az örökös jogú tagság adományozásánál megfigyelhető tendenciával, miszerint régi, nagy hagyományú magyar köznemesi családok nyerték el a főnemesi rang mellett az örökletes jogot is.9 5 A főrendiház újnemes kinevezett tagjainak fele a nagyvállalkozók közül került ki, őket az értelmiségiek (nagyrészt orvosok és újságírók) követték. A tagok között az utolsó években mind számosabban megjelenő új főnemesek (bá-91 A tiszti név- és címtár 1886., 1896. és 1914. évi kötete alapján 1/10 körüli volt a magyar férfiak aránya az udvartartások felsőbb pozícióiban. 92 Zichy Jenő: A felsőházi törvényjavaslat. Bp. 1885. 31. Gr. Zichy Jenő ekkor szabadelvű párti országgyűlési képviselő volt. - Hasonlóan nyilatkozott Beksics Gusztáv: „ez új kontingens [...] hivatása lesz, hogy a demokráciát, a tudományt, az érdemeket s a fáradtságon szerzett vagyont vigye az eddigi kasztszerű érdekek közé." Beksics Gusztáv. Az új felsőház. Székely Nemzet 1884 (2. évf.) nov. 1. (168. sz.) 1. 93 A köznemesi származású kinevezett tagok több mint fele képviselő volt. 94 Lakatos Ernő 1901-re vonatkozó adatai (Lakatos Ernő: A magyar politikai vezetőréteg 1848-1918. (A Pázmány Péter Tudományegyetem Történelmi Szemináriumának kiadványai 25.) Bp. 1942. 34.) saját, 1885-re és 1910-re vonatkozó számolásunkkal ellenőrizve és kiegészítve. 95 Ugyanakkor a jelölt régi nemesi származását az élethossziglani tagságra történő felség-előteijesztések is mindvégig hangsúlyozták.
