Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Tóth-Barbalics Veronika: A „korona védpajzsa" vagy „észarisztokrácia"? A magyar főrendiház élethossziglan kinevezett tagjai III/723
A MAGYAR FŐRENDIHÁZ ÉLETHOSSZIGLAN KINEVEZETT TAGJAI 741 masztani, hogy a főrendiház nagytőkés tagjai Ullmann Adolf kivételével nem vagy nagyon ritkán szóltak hozzá a plenáris üléseken zajló vitákhoz. Másfelől viszont szinte valamennyien tagjai voltak a főrendiház állandó bizottságainak (leggyakrabban a közgazdászati és közlekedésügyinek, valamint a pénzügyinek), bár elnöki vagy jegyzői tisztet csak elvétve töltöttek be. A bizottsági tagság mindenesetre a társadalmi pozíció mellé gazdaságpolitikai szerepet kölcsönözhetett viselőjének.8 8 A Hatvany-Deutsch család kapcsán érdemes megemlíteni azt a jelenséget, amikor egy családon belül több személy is élethossziglani tagsági jogot nyert. Ez más családoknál is előfordult,8 9 de olyan eset, hogy egy évtized alatt egy család három tagja nyerjen kinevezést, csak náluk tapasztalható. 1903-ban Hatvany-Deutsch Sándor, 1910-ben unokatestvére, Hatvany-Deutsch József, majd előbbiek 1913-ban bekövetkezett halálát követően József öccse, Béla nyert kinevezést. Talán az örökös tagság adományozását pótolta ez az eljárás. A főrendiházban, a képviselőházzal ellentétben, 1901 után is volt lehetőség a politikai és gazdasági elit nyílt összefonódására. Az üzletemberek többségénél is a mindenkori kormánypárttal közvetlen, személyes politikai kapcsolat mutatható ki. Az 1911-ben élethossziglani tagságot nyert Herzog Péter nagykereskedő családja döntő szerepet játszott a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt.ben, amely az 1905. és az 1910. évi képviselőválasztáskor jelentős anyagi támogatást biztosított a Szabadelvű Pártnak, illetve a Nemzeti Munkapártnak. Az 1913-ban kinevezett Zsolnay Miklós a Nemzeti Munkapárt elnöke volt Pécsen. A következő években élethossziglani taggá kinevezett Hatvany-Deutsch Béla családja akkor már két évtizede gazdasági és politikai kapcsolata állt Tisza Istvánnal,90 ahogy Weiss Manfréd is, aki emellett az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének egyik legnagyobb hadianyag-szállítója volt, amely érdeméért három évvel a főrendiházi tagság elnyerése után bárói rangot kapott. A katonatisztek aránya az élethossziglan kinevezett tagok sorában 1885-ben egy ötödöt tett ki. A későbbiek folyamán, a tiszti presztízs fénykorának tekintett években tagságot nyerő személyek között azonban általában az egy tizedet sem érte el a hivatásos katonák aránya. Ugyanakkor még ekkor is mindig ült egy-két (többnyire nyugállományú és a honvédség soraiból érkező) hosszú életű hadfi a kinevezett főrendek között. Az utolsó időszakban, a világháború éveiben szokatlan módon aktív katona is tagságot nyert Arz Artúr tábornok személyében. Az uralkodócsalád tagjának udvartartásában vezető pozíciót betöltő személy 1885-ben három, 1918-ban mindössze egy volt az élethossziglani tagok között. Ez egyfelől mutatja az uralkodóval szemben megnyilvánuló tiszteletadást, ugyanakkor azt is, hogy a tagok kiválasztásáról érdemben nem az uralkodó, ha-88 Burchard Konrád kapcsán vizsgálja ezt Klement Judit: Apák és fiúk gazdasági stratégiái: egy magyar család a 19. és 20. században. Aetas 20. (2005: 1-2. sz.) 69-92. 77. 89 12 olyan családot találtam, amellyel kapcsolatban valószínűsíthető ez. Közülük kettőnél apa és fia került kinevezésre. 90 William O. McCagg Jr.: Jewish nobles and geniuses in modern Hungary. (East European monographs 3.) Boulder 1972. 126.
