Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Tóth-Barbalics Veronika: A „korona védpajzsa" vagy „észarisztokrácia"? A magyar főrendiház élethossziglan kinevezett tagjai III/723
740 TÓTH-BARBALICS VERONIKA kedelmi és iparkamara elnöke volt.8 2 A főrendiház tagja volt a Budapesti Áru-és Értéktőzsde mindenkori elnöke is (Kochmeister, Kornfeld Zsigmond,83 majd Horváth Elemér). A főrendiházi almanach Lánczy kamarai és Kornfeld tőzsdeelnöki működése kapcsán kiemelte előbbi erőfeszítéseit a „magyar nemzeti irány" nemzetközi forgalomban valö érvényesítése érdekében, utóbbi kimagasló szerepét abban, hogy a „budapesti piac felszabadult a külföld befolyása alól".84 Érdemes megjegyezni, hogy Lánczy és Kornfeld a zsidó asszimiláció eltérő útját képviselték: Lánczy áttért, de nem szerzett nemesi címet, Kornfeld megmaradt ősei hitén, de bárói rangra emelkedett. A főrendiház reformjakor és 1918-ban is minden tizedik kinevezett tag volt gyáros vagy kereskedő. A hazai iparszerkezet sajátosságainak tükröződéseként fogható fel, hogy a főrendiház gyáros tagjai zömmel a legdinamikusabban fejlődő, vezető iparágak területén, az élelmiszeripar, valamint a nehézipar területén tevékenykedtek. Az élethossziglani tagok között nem tulajdonos, menedzser gyárigazgató csak néhány volt, és ők sem ezen tevékenységükért nyertek tagságot. Az 1885 és 1918 között tagsággal jutalmazott kereskedők száma mintegy harmada volt a gyárosokénak. Agrártermék- és építőanyag-kereskedőt egyaránt találunk közöttük.8 5 A koalíciós kormány időszakában nem került sor nagyvállalkozó kinevezésére, az 1906 és 1910 közötti időszakban történt kinevezések alacsony száma (mindössze 10) azonban óvatosságra int a tekintetben, hogy ebben valamiféle tendenciát lássunk. Érdemes rögzíteni: a hazai nagypolgárság elitjét képező 100-150 nagyiparos, nagykereskedő és bankár család8 6 mintegy tizedéből származott legalább egy élethossziglani főrendiházi tag. Kérdés, hogy a főrendiházi tagság a nagytőkések számára dekórum volt-e csupán, vagy aktívan részt is vettek a főrendiház munkájában. Hanák Péter a főrendiházi tagság adományozásában, a nemesi, bárói rangra emeléshez hasonlóan, a tőkés nagypolgárság objektív státusza és relatív pozíciója közötti feszültség csökkentésére, a „pozicionális arányeltolódások" kiegyenlítésére szolgáló eszközt látott.8 7 Hanák álláspontját látszik alátá-82 A kereskedelmi és iparkamarákra Id.: Strausz Péter - Zachar Péter Krisztián: Gazdasági és szakmai kamarák Magyarországon és az Európai Unióban. Szerk. Gergely Jenő, a kötet összeállításában közreműk. Rigó Balázs. Bp. 2008. 38-44. 83 Az Általános Hitelbank vezérigazgatója, számos rt. elnöke. 1901-ben nyert élethossziglani főrendiházi tagságot. 84 Sturm-féle országgyűlési almanach 1905-1910. Rövid életrajzok az országgyűlés tagjairól. Szerk. Fabo Henrik, Újlaki József. Bp. 1905. 165. (http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al905_10/index.htm [2011.01.23.]); A magyar országgyűlés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Kiadja a „Magyar Tudósító" szerkesztősége. Bp. 1906. 151. (http://www.ogyk.hi/e-konyvt/mpgy/alm/al906_index.htm [2011.01.23.]) Kornfeld nevéhez köthető, noha maga csak 1885-ben kezdett el magyarul tanulni, a magyar kereskedelmi nyelv bevezetése a pesti tőzsdén az addigi német helyett. Halmos Károly. Kornfeld Zsigmond. Az emancipált „állambankár". In: Sokszínű kapitalizmus. Pályaképek a magyar tőkés fejlődés aranykorából. Szerk. Sebők Marcell. (HVG könyvek) Bp. 2004. 154-165. 158. 85 Kochmeister Frigyes terménykereskedő, Herzog Péter gyapjú- és dohánykereskedő, Luczenbacher Pál fakereskedő volt. 86 Hanák Péter: Magyarország társadalma a századforduló idején. In: Magyarország története 1890-1918. Főszerk. Hanák Péter, szerk. Mucsi Ferenc. VII/1. köt. Bp. 1988.3 403-515. 446. 87 Uo. 447.
