Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Tóth-Barbalics Veronika: A „korona védpajzsa" vagy „észarisztokrácia"? A magyar főrendiház élethossziglan kinevezett tagjai III/723
A MAGYAR FŐRENDIHÁZ ÉLETHOSSZIGLAN KINEVEZETT TAGJAI 733 Az élethossziglan kinevezett tagok foglalkozási megoszlása 1885-ben és 1918-ban A kormány 1885-ben az első 30 élethossziglani tag kiválasztásánál „figyelemmel volt arra, hogy [...] a különböző társadalmi osztályok és élethivatások lehetőleg képviselve legyenek."4 8 Az előterjesztés azonban származási, felekezeti és nemzetiségi szempontokat is érvényesített, amikor a jelölteket a következő csoportra bontotta: volt országgyűlési képviselők, nyugalmazott bírók, főispánok és Budapest főpolgármestere, olyan udvari tisztségviselők, akik vagyoni képesítéssel nem rendelkeznek, magas rangú katona a magyar honvédségből, a tudomány, az irodalom és a művészet, valamint a szellemi foglalkozások képviselői, az ipar, a kereskedelem és a pénzvilág köreiből kiválasztott személyek, Horvát-Szlavónországot, az erdélyi régi nemes, korábban regalistákat adó családokat, valamint az izraelita felekezetet képviselni hivatott személyek. A későbbi kormányok törekedtek arra, hogy az említett foglalkozási csoportok többé-kevésbé képviselve legyenek a főrendiházban. A mindenkori miniszterelnök választását számos esetben azzal indokolta, hogy „a közélet olyan ágazataiban sikerrel működött egyének jussanak a főrendiházba, kiknek képviselői az idők folyamán elhaltak".4 9 Ugyanakkor nem ragaszkodtak mereven az 1885-ben kialakult arányokhoz.5 0 Br. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter már 1898-ban, Görgey Kornél nyugalmazott altábornagy halálát követően kérte, hogy a megürült helyet katonával töltsék be, mégis két évet kellett várnia, mire a miniszterelnök méltányolta kérését. Kiemelkedő érdemek jutalmazása (pl. szolgálati évfordulót ünneplő vagy nyugalomba vonuló tisztviselők esetében), aktuális politikai események, személyes kapcsolatok gyakran háttérbe szorították a foglalkozási arányok megőrzésének szándékát.5 1 A személyes kapcsolat érvényesülése forrásainkban csak kivételes esetekben érhető tetten. Lukács László miniszterelnök Latinovits Frigyes földbirtokost élethossziglani tagságra javasló 1912. évi felség-előterjesztésének fogalmazványában a következő, később áthúzott sorok szerepelnek: „Megemlíteni bátorkodom ezeken kívül, hogy Latinovits Frigyes mint apa is iparkodott nemes tulajdonságait fiaira átplántálni, és épp hogy ez mennyire sikerült neki, mutatja azon körülmény, hogy Endre fia, kit még pénzügyminiszter koromban vettem magam mellé mint személyi titkárt, ezen teendőit jelenlegi teljes megelégedésemre végzi."5 2 Történt ez abban az évben, amikor (többek között) a Közmunkatanács vezetőségének Hauszmann Alajos, a híres építész-tanár kinevezésére vonatkozó (1904 után immár második) javaslata került ad acta. 48 Tisza Kálmán miniszterelnök felségelőterjesztése. Bp., jún. 16. M. E. 1885-2053. (MOL K 26. 1885-1206., 220. cs.) 49 M. E. 1896-17177. (MOL K 26. 1896-17177., 378. cs.). Hasonló törekvéssel találkozunk az 1887., 1895., 1899., 1904., 1910., 1914. és az 1917. évi iratanyagban. 50 Az arányok pontos megtartását amúgy is lehetetlenné tette, hogy egy-egy személy általában több foglalkozási csoportba is tartozott. 51 M. E. 1899-4192. (MOL K 26. 1899-XXXI-193., 471. cs.) 52 M. E. 1912-7338. (MOL K 26. 1918-111^155., 1164. cs.)
