Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Tóth-Barbalics Veronika: A „korona védpajzsa" vagy „észarisztokrácia"? A magyar főrendiház élethossziglan kinevezett tagjai III/723
732 TÓTH-BARBALICS VERONIKA Legtöbbször évente egy-két alkalommal került sor a rendelkezésre álló helyek betöltésére, eleinte többnyire az év végén, később változó időpontokban. Aktuális politikai események, ahogy 1894-95-ben is történt, sürgethették a kinevezéseket. 1895 elején a Bánffy-kabinet egyik első intézkedése az volt, hogy kezdeményezte három élethossziglani tag kinevezését, amit újabb helyek megüresedésekor — az év folyamán még kétszeri alkalommal — további kinevezések követtek. Előmozdíthatta az üres helyek mielőbbi betöltését a kormánypárt helyi érdeke is. 1908-ban Meczner Bélának, a Függetlenségi Párt királyhelmeci országgyűlési képviselőjének kinevezése mellett a Zemplén megyei főispán azzal érvelt, hogy a megüresedő mandátumért folyó választási küzdelemben a függetlenségi jelölt esélyeit erősítené a kinevezés publikálása.4 2 1890 decemberének legvégén ifj. Szögyény-Marich László főrendiházi taggá kinevezése azért nem tűrt halasztást, mert a miniszterelnök ezen az úton tudta biztosítani a király személye körüli miniszterré frissen kinevezett Szögyénynek a kormánytagoknál szokásos törvényhozásbeli tagságot.4 3 Arra is találunk példát, hogy az új tagok mielőbbi kinevezését a miniszterelnök azzal indokolta, hogy ezáltal lenne biztosítható a főrendiház a tagság nagyarányú távolléte miatt veszélybe került munkaképessége,4 4 illetve hogy a közvéleményre pozitív hatást gyakorolna, és „a főrendiház reformálása iránt szélesebb körökre kiterjedőleg megindult kívánalmakra mindenesetre csak mérséklőleg hathat", ha „az érdemesültség alapján" betölthető valamennyi helyre kinevezés történne.45 Egyes esetekben a már eldöntött kinevezés közzététele késett. 1899-ben Bittó István kinevezésének nyilvánosságra hozatalát a kormány Ferenc József születésnapjára halasztotta. 1905-ben Tarkovich József miniszterelnökségi államtitkári állásából felmentése a kormányváltás, majd a Fejérváry-kormány bizonytalan helyzete folytán késett, s ezért a főrendiházi kinevezés foganatosítására az uralkodó döntése után fél évvel került csak sor.46 Az élethossziglani tagok kinevezésére vonatkozó felség-előterjesztések visszatérő eleme, és — hasonlóan az új örökös tagsági jog adományozásához — a kinevezés sine qua nonja volt, hogy a jelölt mind „hazafiság", mind „a felséges uralkodóház iránti törhetlen hűség és lojalitás tekintetében minden kételyen felül áll".47 Az új örökös tagoknál ez, régi nemesi származással és megfelelő nagyságú földbirtokkal kiegészülve, időnként önmagában elégséges volt a királyi kegy elnyeréséhez, az élethossziglani kinevezéshez általában más érdemeket is fel kellett mutatni: jogi, közigazgatási, közgazdasági vagy katonai szakértelmet, közhivatali vagy törvényhozási tapasztalatot. 42 M. E. 1908-2509. (MOL K 26. 1904-III-5488., 594. cs.) 43 M. E. 1890-4061. (MOL K 26. 1890-1557., 275. cs.) 44 M. E. 1893-3020. (MOL K 26. 1893-2985., 314. es.), M. E. 1909-4991. (MOL K 26. 1904-III-5488., 594. cs.) - Hasonló indoklással az élethossziglani tagságára jelölteknél az ausztriai Herrenhausnál is találkozunk. Stourzh, G.\ Die Mitgliedschaft auf Lebensdauer, i. m. 87. 45 M. E. 1893-3020. (MOL K 26. 1893-2985., 314. cs.) 46 M. E. 1899-10662. (MOL K 26. 1899-XXXI-193., 471. es.); M. E. 1905-1432. (MOL K 26. 1908-IV-177., 732. cs.) 47 Első előfordulása: M. E. 1885-2053. (MOL K 26. 1885-1206., 220. cs.)
