Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Fenyő István: Reform és nemzeti önállóság. Csengery Antal és T. B. Macaulay angliai történelmének fordítása III/711
CSENGERY ANTAL ÉS T. B. MACAULAY ANGLIAI TÖRTÉNELMÉNEK FORDÍTÁSA 715 Zólyom város követeként. A „csodagyerek" Eötvös sikereiről jobb, ha ezúttal nem szólunk. Hiszen „könnyű" annak, akinek „szellemi bölcsőjét" Kazinczy, Kölcsey, Szemere Pál vigyázza. Különben is tudvalevő: ha a londoni Speaker Macaulay-ért küldött, amikor azt akarta, hogy töltsék meg az alsóházi padokat,18 akkor a nádor, a főrendi diéta elnöke Eötvösért, amikor ugyanerre Pozsonyban volt szükség.1 9 Feljegyezték: Macaulay hajnali ötkor kelt, s reggelig írt. Előtte fél éjjelen át a parlamentben ült, beszélt, vitázott, reggeli után ellátta hivatalát (kétszer miniszter is volt), majd ismét íráshoz látott. Előfordult — nemritkán —, hogy reggel 7-től este 7-ig egyfolytában papírra vetette mondanivalóját. A továbbiakban a Macaulay-ról kiváló esszét alkotó Sükösd Mihálynak adnám át a szót. Eszerint 1831. március 2-án egy alacsony termetű, zömök képviselő hatalmas szónoklatot tartott az angol alsóházban.2 0 A parlament a választójogi törvényről tanácskozott. A fiatal képviselő, Macaulay „beszédét egyetlen szó megmásítása nélkül lehetett volna nyomdába küldeni" — írta egy whig párti képviselő — „Ennél szebb beszédet még alig mondottak a Házban" - emlékezik a tekintélyes kortárs és előd, Sir James MacKintosh. A pályakezdő Macaulay-nak már legelső esszéje, a Milton-cikk vihart kavart. Kijelentette ugyanis, hogy az angol nép okkal és joggal fejezte le királyát, I. Károlyt. S Sükösd Mihálynak abban is találó a megállapítása, hogy a későbbi történetíró-politikusnak már az első nyilvános szereplése egy rabszolgaság elleni népgyűlésen történt. Itt nyilatkozott meg először a későbbi nagy szónok. „...Ez a szereplés — folytatja Sükösd — egyengeti útját a haladó szellemű, tekintélyes folyóirat, az Edinburgh Review felé, melyben alig egy év múlva napvilágot lát első, nagyszabású tanulmánya, a Milton-esszé."21 Az angol ifjú különc volt, de nem egyedülálló abban, amit azután róla századunk magyar esszéistája feljegyez: „...Napjai jelentős részét a könyvtárszobában töltötte; gondosan kitervelt órákon át íróasztalához bilincselte magát." Ilyet némely magyar olvasói megtettek (utóbb a hazai Eötvös-collegisták is.) Viszont ha Macaulay Indiában a törvénykönyv megalkotásának szüneteiben időt talált arra, hogy forrásmunkáktól távol nagy tanulmányt írjon Bacon-ról, akkor hazai fordítója az éjjeli órákat használta fel Macaulay magyarítására.2 2 Beszőnénk ide valamit a brit történetíró vitájáról a két klasszikus utilitárius filozófussal, James Mille 1 és Jeremy Bentham-mel. Ezt a disputát tanulságos kiadásban közzétette Oxfordban Jack Lively és John Rees - az ő interpretációjukat követjük.23 1820-ban Mill az Encyclopaedia Britannica 5. kiadásának lapjain közzétette kormányzati alapelveit (Government). Erre reagált Macaulay az Edinburgh Review 1829. márciusi számában. Az utóbbi szerint Mill elmélete hamis princípiumokon épül, stílusa pedig olyan száraz, mint Euclides Elemei. 18 G. O. Trevelyan i. m.; J. Cotter Morison i. m. 19 Fenyő István i. m. 191. 20 Sükösd Mihály i. m. I. 21 Uo. VII. 22 Uo. VIII. 23 Jack Lively and John Reeds and intr.: Utilitarian Logic and Politics. Oxford, 1978. Introduction 1-52. - A vita: 53-258.
