Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK - Fenyő István: Reform és nemzeti önállóság. Csengery Antal és T. B. Macaulay angliai történelmének fordítása III/711

714 FENYŐ ISTVÁN A legfontosabb adatokat Gángó Gábor munkája szolgáltatja. Eszerint Eöt­vös József könyvtárának 537. sz. darabja T. B. Macaulay The History of England from the Accession James the Second. Copyright Edition. Vol. I. Leipzig, 1849. Beruh. Tauchnitz. 438 p. 16 cm., margójelölésekkel. Az 538. sz. ugyanez a mű, IV-X. kötet, Leipzig, 1855-1861., szintén margójelölésekkel; s az 539. sz. Spee­ches of Macaulay. In two volumes. Vol. I—II. Leipzig, 1853.15 S már 1971-ben megjelent tanulmányomban feltártam: Eötvös birtokában volt egy hatkötetes válogatás az Edinburgh Review-bői (Selections of Edinburgh Review, Paris, 1835-1836), melyet módom volt áttanulmányozni, benne a tulajdonos ceruza­jelzéseivel, aláhúzásaival, újságpapírból készített emlékeztető könyvjelzőivel.16 Aligha lehet túlzás, ha feltételezzük: e műveket esetleg a posszeszoron kí­vül a többi centralista is forgathatta. Azt már feltételezni sem merem: hátha Csengery Eötvös példányából fordított? Valamennyien szerettek olvasni, vala­mennyien tudtak angolul, s valamennyiüket érdekelte a múlt, a jelen, legin­kább pedig a jövő. 3 Macaulay-ról hatalmas szakirodalom áll rendelkezésre. Ezért csak rövi­den idézek fel életrajzából néhány jellemző és a továbbiakhoz szükséges adatot. A brit historikus 13 évvel volt idősebb Eötvösnél és Szalaynál, 18-cal Tre­fortnál, 22-vel Csengerynél. A világhírű cambridge-i Trinity College diákja lett, ő is pályadíjakat nyert, mint Csengery Várad és Debrecen irodalmi diáktársasá­gaiban. Igaz: Macaulay nem „consilium abeundi"-val távozott Cambridge-ből, mint azt magyar tudóstársa tette. (Nem akarnánk a két magyarok lakta város intézményeit az angol kollégiumok mellé állítani, még kevésbé ahistorikusként feltűnni.) De miért hallgatnánk el, hogy Macaulay apjának claphami háza épp­úgy közös találkozóhelye volt a rabszolga-felszabadításért küzdő brit liberális politikusoknak, mint Csengery apjának háza a bihari ellenzéki reformerek­nek?17 S ha Macaulay tizenöt éves volt, amikor hazájában a Habeas Corpus Act-et felfüggesztették, Csengery ugyancsak ennyi az országgyűlési ifjak és Kossuth letartóztatásakor, a notapörök indulásakor. Miért lenne titok, hogy mire Macaulay a harmincadik évét betöltötte, cik­ke James Millről és az utilitárius tanokról annyira megragadta Lord Lans­downe-t, hogy tüstént felajánlott neki egy parlamenti mandátumot. Csengery nem mondhatta el ugyanezt, de azt igen, hogy „huszonéves" korában rendsze­resen beszámolt a rendi országgyűlés (1843-1844) vitáiról. Nem tehetségtele­nül, mert Szalay László azonnal szerződtette, sőt a fiatalembert huszonhárom éves korában utódjává, a Pesti Hirlap főszerkesztőjévé is megtette. S maga Szalay is harminc esztendős volt, amikor Korpona város követeként elmondta híres beszédét a rendi diétán, Trefort pedig huszonöt évesen foglalt ott helyet 15 Fenyő István i. m. 184.; Eötvös József: Reform és hazafiság. Bp. 1978. II. k. 467. 16 Gángó Gábor: Eötvös József könyvtára - Die Bibliothek von Joseph Eötvös. Bp. 1995. 171.; Fenyő István: Eötvös József és a Budapesti Szemle. In F. I.: Nemzet, nép - irodalom. Bp. 1973. 286-287. 17 Fenyő István: A centralisták 162.

Next

/
Thumbnails
Contents