Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Molnár András: Deák Ferenc követté választásának ára. Kortesköltségek Zala megyében 1843-ban III/689
DEÁK FERENC KÖVETTÉ VÁLASZTÁSÁNAK ÁRA 697 zsidók pénzei, amit Csány részére ajándékoztak, mert ő el fogja [a] nemeseknek beszélni, az urak meg ne hagyják magokat zsidók pénzén venni."4 7 Az iijúkora óta rendszeresen korteskedő Csány László már korábban is jelentősebb összegeket áldozhatott a Zala megyei választásokra, és valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1843-ra birtokai értékét meghaladó - nem csekély részben zsidó hitelezőktől származó - adóssága gyűlt össze.4 8 Csány utóbb elismerte, hogy lehetőségeihez képest 1843-ban is támogatta a liberális korteskedést: „Mi, kik a sorstól nem vagyunk bőséggel ellátva, sokat áldozni képesek nem valánk, de szíves készséggel adtuk, amit tehetségünk engedett".4 9 Mivel Csány ehhez nem rendelkezett megfelelő összeggel, 1843. március 23-án Zala megye nemesi pénztárából kölcsönzött 1295 ezüstforintot, április 25-én és május 18-án pedig összesen 881 ezüstforint kölcsönt vett fel Stern Bernát zalaegerszegi zsidó kereskedőtől. Ezek az adósságai élete végéig kifizetetlenek maradtak, hasonlóképpen, mint az a 60 ezüstforint, amit egy másik zalaegerszegi izraelita kereskedő, Kaiser Albert kölcsönzött Csánynak 1843. március 24-én.50 Ez utóbbi hitelügylettel kapcsolatban állíthatta ki Csány ugyanezen a napon az alábbi kötelezvényt: „Alulírott ezennel megismerem, hogy az utolsó, 1840. évi tisztválasztás alkalmával Kaiser Albert úr Társaságunk számára az én megkeresésemre bort adván, ennek árában nékie 180, azaz száznyolcvan forinttal ezüstpénzben Társaságunk adós maradott, melyeket ha mátul számlálva hat holnapok alatt Társaságunk megfizetni nem fogna, azon esetben kötelezem magamat és örököseimet azoknak hiány nélküli lefizetésére; ellenkező esetben teljes hatalmat és szabadságot engedvén fent írt Kaiser Albert úrnak magát [...] minden javaimból saját tetszés és választás szerint kielégíthetni."51 A Zala megyei konzervatívok az 1843. augusztus 31-ei, számukra kedvezőtlen kimenetelű közgyűlést követően az uralkodó elé terjesztett folyamodásukban is azzal vádolták a zalai liberálisokat, hogy azok a „pénzzeli megvesztegetésekhez nyúltak; Izrael népét kellett tehát a megígért Kánaán földjén az emancipatio ürügye alatt felszólítani, ezektül tetemes pénzöszveget kölcsönözni"; amikor pedig ez sem volt elegendő, — állítólag — más forrásokhoz folyamodtak: „a tisztviselők hivataluk elvesztése fenyítéke alatt évi járandóságukat írták alá, mely annak idejében gyaníthatólag a megyei pénztárból fog kifizettetni."52 1843. június 29-én, azon a napon, amikor a liberális Társaság döntött a pénzzel való korteskedésről, Zalabéri Horváth János kamarás, aki a szántói járás kortesfőnökségét is vállalta, az alábbiakról tudósította az akkor már a tapolcaijárás nemeseit agitáló Csány Lászlót: a hitelezőket aznapra Zalaegerszegre rendelte, ahol azok meg is jelentek. Három darab, egyenként két-kétezer 47 MOL H 103. 19. d. Csány Mária keltezetlen levelét közli: Csány László reformkori iratai 202. Vö. Molnár András 1987. 56. 48 Molnár András 1990. 11-16. 49 Pesti Hírlap 1844. február 1. (322. sz.) 71. Közli: Csány László reformkori iratai 103. 50 ZML Kapornaki cs. kir. járásbíróság iratai. Vegyes hagyatéki és gyámsági iratok, 1850-1852. Csány Elek hagyatéki iratai. „Csány László kifizetett adósságai kimutatása". Vö. Molnár András 1990. 15. 51 ZML Egyedi vegyes iratok gyűjteménye, szám nélkül. 52 MOL P 61. 10. cs. Keltezés nélküli, egykorú másolat.
