Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Molnár András: Deák Ferenc követté választásának ára. Kortesköltségek Zala megyében 1843-ban III/689
DEÁK FERENC KÖVETTÉ VÁLASZTÁSÁNAK ÁRA 695 olai kocsmákban lett szállásoltatására, étellel és itallal ellátására sem fordíttatott egy krajcár is; sőt több százan voltak, kik még gyalog is (kiknek fuvarjaikra sem kellett pénzt költeni) örömmel jöttek nemesi szabadságuk fenntartására, magok költségén a gyűlésre."4 1 A zalai liberálisok kortesköltségei Csány László a korábban már idézett válaszcikkében elismerte, hogy „Zalában olyan alkalommal, amikor tömegek használtatnak, évek óta divatozó szokás a nemességet szekereken szállítani Egerszegre, s ott majd táborba, majd fogadókba szállítva, mindnyáját, a távol vidékieket pedig útközben is élelemszerekkel ellátni". Figyelembe véve Zala megye földrajzi kiterjedését (a Balatonfelvidéktől a Muraközig), Csány szerint voltak olyan vidékek, ahonnan a nagy távolság és a négynapi távollét miatt 14-16 forint, a tapolcai járásból pedig, ahonnan a legtöbb, 1100 nemes jelent meg az augusztus 31-i közgyűlésen, 11-13 forint fuvarbért kellett fizetni; el lehet tehát képzelni, hogy 3400 ember beszállítása mennyi pénzt emésztett fel. Ehhez jöttek még az „élelmiszerek, bor, zenekarok, tábori készületek, esőzés esetében a nemesség fedezésére fölállított költséges deszkasátorok", ráadásul az ellenfél több járásban napidíjat ígért a híveinek, mi által a liberálisok is rákényszerültek, hogy a szegényebbek számára négy napra 1 forintot, a távolabb lakóknak pedig 1 forint 12 krajcárt, és így naponként 15-18 krajcárt fizessenek. Az „elsoroltak 9600 forintból a pénznek csak értelmes használásával voltak fedezhetők", és volt olyan járás, ahol a liberális kortesek a hosszas jelenlétükkel és vendégeltetésük által „nevezetes költségeket" is okoztak, anélkül, hogy „azokért elfogadtatott volna a fizetés".42 A zalai liberálisok, akik az 1843. április 4-ei közgyűlés előtt alig korteskedtek, csak szavakkal agitáltak, és szavaiknak pénzzel még nem adtak nyomatékot, mert valójában tömegek nélkül, a hivatalviselő értelmiségiek szűkebb körében kívánták megszavaztatni a nemesi adófizetést, az április 4-ei bukás után taktikát váltottak. Ismét életre hívták azt az úgynevezett „Társaság"-ot, mely korábban a tisztújításokat igyekezett befolyásolni, most viszont az adózás megszavaztatását és Deák Ferenc követté választását tűzte ki céljául. A Csány László táblabíró és Zalabéri Horváth János kamarás vezette Társaság 1843. június 10-én a zalaegerszegi kaszinóban tartotta tanácskozását. Itt határozták el, hogy egy, az 1843. április 24-ei közgyűlésen elkészíteni rendelt, a zalai nemességet az adózás törvényességéről, igazságosságáról és szükségességéről felvilágosító, egyik társuk által a saját költségén 99 példányban kinyomtatott, és a megye legtekintélyesebb nemesei által aláírt röplappal fognak kampányolni. Azt tervezték, hogy a Társaság által megbízandó, s a nemesség által ismert és tisz-41 Világ 1843. szeptember 27. (77. sz.) 639. Gyulai Gaál Mihály: „Cáfolat Zalábul". (Hosztót, 1843. szeptember 15.) A zalai konzervatívok 1843 őszi folyamodványa szintén azt igyekezett elhitetni, hogy a nem adózók „tulajdon erszényükre támaszkodva" vettek részt az 1843. augusztus 31-ei közgyűlésen. (MOL P 61. 10. cs. A zalai konzervatívok felirata az uralkodóhoz, keltezés nélkül.) 42 Pesti Hírlap 1844. január 14. (317. sz.) 29-30. Közli: Csány László reformkori iratai 95-96.
