Századok – 2011
200 ÉVE SZÜLETETT PERCZEL MÓR - Hermann Róbert: Perczel Mór levelei Csány László kormánybiztoshoz III/655
656 HERMANN RÓBERT gyalogos századosa, anyja Kajdácsy Erzsébet volt. Testvérei István (1802-1891), Etelka I. (1804-1805), Imre (1805-1873), Etelka II. (1807-1861), Sándor (1809-1878), Tivadar I. (1810-1811), Miklós (1812-1904), Tivadar II. (1813-1815), Emília (1815-1885), Berta (1816-1905), Mária (1817-1900), Béla (1819-1888), László I. (1820-1824), Pál (1822-1870), Ferenc (1824-1849), Erzsébet (1824-1898), László II. (1827-1897), Ilona (1829-1866). Testvérei közül Sándor, Miklós és Ferenc honvédtisztként harcolt a szabadságharcban; Sándor 1849 januárjában őrnagyként hagyta el a honvédsereget, Miklós ezredesként fejezte be a szabadságharcot, s az amerikai polgárháborúban is e rangban harcolt az északiak oldalán; Ferenc pedig hősi halált halt Buda bevételénél.2 Tanulmányait 1816-ban a pesti piarista gimnáziumban kezdte. 1817-1826 között testvéreivel együtt Vörösmarty Mihály nevelte. 1827. április 27-étől 1830 júliusáig az 5. (Rousseau) tüzérezredben szolgált hadapródként. Ekkor egy lengyelbarát szervezkedés miatt hadbírósági vizsgálatot indítottak ellene, s csak Pest és Tolna megye közbenjárására kapott kegyelmet. 1833-tól vett részt Tolna megye közéletében. 1836-ban Tolna megye simontornyai járásában szolgabíróvá választották, s a tisztújításokon a konzervatívokat pártolta. 1838-ban a megyei közgyűlésen a jobbágytelken élő nemesek megadóztatását, az 1836:XI. törvénycikk végrehajtását sürgette. 1839-ben az országgyűlési követválasztásokon kitört verekedés miatt felfüggesztették főszolgabírói hivatalából, s július 25-én vizsgálatot indítottak ellen. 1841-ben és 1845-ben javasolta a megyei honoráciorok szavazatjoggal való felruházását, 1842-ben a Pest-fiumei vasút megépítése mellett érvelt, s javasolta a jobbágyterhek állami kárpótlással történő megváltását. 1841-1843. között részt vett a megyei követutasítási bizottmány munkájában. 1842-ben ő indítványozta a Tolnai Véd-Egylet megalakítását. Az 1843-1844-es országgyűlésen Tolna vármegye követeként az ellenzék sorait erősítette, s elsőként javasolta a Védegylet megalakítását. 1844-ben vette feleségül Sárközy Juliannát (1828-1877), aki összesen 14 gyermekkel ajándékozta meg. A gyermekek a következők voltak: Irma (1845-1868), József (1847-1921) Mór (1848-1888), Miklós (1851-1887), Júlia Viktória (1852-1911), Sándor (1854-1916), Erzsébet (1855-1945) Hermina (1858-1878), Antal (1860-1891), Delicia (1861-1868), Berta (1862-1931), György (1863-1902), Ilona (1866-1931) és Gábor (1868-1869).3 1848. április 26-án a nádor a belügyminisztérium rendőri osztályának osztályigazgató tanácsosává nevezte ki. Június 13-án Szemere megbízta a fővárosban az országos rendőri osztály részéről felállított állandó hivatal (pesti rendőri alosztály) vezetésével. Június 24-én a Tolna megyei bonyhádi, 26-án a budai 2. választókerületben képviselővé választották. Július 6-án a képviselőház igazolta mandátumát. Július 20-án a kormánynak az olasz segély kérdésében elfoglalt álláspontja miatt lemondott a rendőri osztály főnökségéről. Augusztus 18-án interpellációt intézett a kormányhoz Lombardia szabadságának biztosítása, valamint az osztrák hadügyminisztérium által kért lőszerek kiszolgáltatásának ügyében. Augusztus 21-én árulással vádolta a délvidéki katonai vezetést, s in-2 Dobos Gy.\ A Perczelek i. m. 216-217. 3 Dobos Gy.: A Perczelek i. m. 219-220.
