Századok – 2011
200 ÉVE SZÜLETETT PERCZEL MÓR - Hermann Róbert: Perczel Mór levelei Csány László kormánybiztoshoz III/655
PERCZEL MÓR LEVELEI CSÁNY LÁSZLÓ KORMÁNYBIZTOSHOZ 657 dítványozta, hogy az ott történtekről hallgassák meg Szentkirályi Mór királyi biztost, valamint küldjenek teljhatalmú biztosokat a Délvidékre. A képviselőház Batthyány felszólítására megrótta Perczeit. Batthyány Lajos felszólalására válaszolva kijelentette, hogy nem vonja vissza az interpellációjában használt heves kifejezéseket. Az újoncállítási törvény részletes vitájában augusaztus 21-én pártolta Nyáry Pál módosító indítványát, amely az önálló nemzeti haderő megteremtését célozta. Szeptember 11-én a nádornak a végrehajtó hatalom átvételéről szóló értesítését ő is törvénytelennek nyilatkoztatta, s javasolta, hogy a nádorhoz küldjenek küldöttséget Kossuth miniszterelnöki megbízása ügyében. Szeptember 9-én az Egyenlőségi Társulat őt jelölte ki szervezendő „honvédi ezredének" vezetőjéül. Szeptember 15-én Kossuth javasolta, hogy bízzák meg Perczeit egy vadászcsapat kiállításával. Ugyanezen a napon indítványozta, hogy küldjék a táborba országgyűlési biztosként Asztalos Pállal és Bónis Samuval együtt, s ezt a javaslatot a képviselők elfogadták. Szeptember 16-án Batthyány megbízta, hogy a fővárosba érkezett bécsi önkéntesekből, és más, a fővárosban toborzandó önkéntesekből szervezze meg a Zrínyi-szabadcsapatot. Szeptember 22-én a csapattal megindult a székesfehérvári magyar táborba. Szeptember 28-án részt vett a sukorói haditanácson, ahol heves fellépésével majdnem lemondásra késztette a hadseregben szolgáló cs. kir. tiszteket. A szeptember 29-i pákozdi csatában alakulatával a Velencei-tó déli partján, Dinnyésnél álló balszárnyi osztag egyik parancsnoka volt. Október 3-án Móga János altábornagy kinevezte a dunántúli hadsereg 5. hadoszlopának parancsnokává, s megbízta a Karl Roth vezérőrnagy tartalék hadosztálya elleni hadműveletek vezetésével. Október 6-án az OHB ezredessé nevezte ki, 7-én Roth Ozoránál Csapó Vilmos, Perczel és Görgei csapatai előtt letette a fegyvert. Október 11-én a képviselőház elismerését nyilvánította Perczelnek és katonáinak a diadalért. Ezt követően Perczel vissza akart csatlakozni a fősereghez, de október 12-én úgy döntött, hogy seregével a Muraköz felszabadítására indul. Október 17-én Letenyénél átkelt a Murán, s 18-ára megtisztította a Muraközt a horvát csapatoktól. Október 28-án az OHB vezérőrnaggyá léptette elő. November 8-án Friedaunál megverte a stájerországi cs. kir. csapatokat, majd 11-én kiürítette a Muraközt. November 28-án Perczel Légrádnál lövette a túlparti ellenséges állásokat, december 12-én ismét megszállta a Muraközt, december 18-án azonban — Kossuth december 16-i utasítására — ismét kiürítette azt, s megindult észak felé, hogy Görgei feldunai hadseregével egyesüljön. December 30-án Mórnál súlyos vereséget szenvedett Jellacic két dandárjától. 1849. január 2-án részt vett a Pesten tartott haditanácson, s a főváros feladása ellen szavazott. Egyben javasolta, hogy valamennyi hadtestparancsnokot nevezzék ki saját seregének kormánybiztosává. Január 4-5-én kiürítette Budát és Pestet, s a Tisza felé vonult vissza. Január 9-10-én levélben fenyegette meg az OHB-t és az országgyűlést, hogy Debrecenbe vonulva szétűzi őket, de Csány László válaszlevelének hatására lemondott e gondolatról. Január 15-én Karcagon parancsot kapott az előnyomulásra, s 18-án megindult Szolnok felé. Január 22-én Szolnoknál, 25-én Ceglédnél verte meg a Franz Ottinger vezette cs. kir. dandárt. Január 27-én az elrendelt
