Századok – 2011
200 ÉVE SZÜLETETT PERCZEL MÓR - Urbán Aladár: Perczel Mór, a rendőrfőnök III/637
PERCZEL MÓR, A RENDŐRFŐNÖK 645 is értesítse. Perczel arról is tájékoztatta Mészárost, hogy a szerviták zárdájában egy hivatali helyiséget állított fel, honnan a főváros rendjét zavaró fejlemények esetén a szükséges rendeleteket „az ott ilyenkor elnökletem alatt összegyűlendő bizottmány által fognak elhatároztatni".4 2 A levél tehát figyelmezteti a hadügyminisztert, hogy rendzavarás esetén az igénybevett katonai erő felett a Rendőri Hivatal rendelkezik. Június 25-én Perczel bemutatkozásként fordult Pest városához egy Országos Rendőri Értesítő című tájékoztatással. Megismételve a Szemere által felsorolt célkitűzéseket, kijelentette, hogy azoknak egyszerűbb és célszerű megvalósítása érdekében „az országos rendőri osztálynak egy hivatala Pesten állíttatott fel". Az értesítés részletesebben megfogalmazta a hivatal feladatát, miszerint „tiszte felügyelni, hogy mindenféle politikai zavarok, bűnös irányzatú csoportozások és titkos gyülekezetek megelőztessenek és eloszlattassanak; azok fő indokai s részesei az illető hatalom tudomására juttassanak s kezeibe szolgáltassanak". Általában az a feladata tagjainak, hogy őrködjenek az állam biztonsága felett, „mindennemű politikai mozgalmakat éber szemmel kísérni, és mindent elkövetni, hogy a szabadságot, nemzetiséget és az ország integritását sértő és támadó készületeket és szövetkezéseket napfényre derítsenek és a honárulók törvény eleiben állíttassanak". Perczel tehát hangsúlyozta a hivatal állambiztonsági feladatát, vagyis létrehozásának elsődleges oka nem a céhlegények mozgalmai voltak. Ugyanakkor megismételte Szemere biztosítékát, hogy a hivatal feladatát nyilvánosan és „a hatósági önigazgatási jogok teljes épségben tartása mellett" fogja ellátni. Azok hatáskörét csak rendkívüli esetben lépi át, ha a halogatás az államra veszélyt jelentene. Ilyenkor „lehetőségének teljes súlyával" fog közbelépni. Ez esetben az országos rendőrség tagjainak felszólítására a tisztviselők engedelmeskedni tartoznak, s ez esetben a térségbe állomásozó vagy őrjáratot teljesítő nemeztőröket és katonai csapatokat hivatalosan a szükséges segély azonnal megadására szólítják fel, miután felmutatták „ismertető jegyeiket". Ez utóbbiról Perczel közölte, hogy a hivatal tagjai „egy nevem aláírásával és a hivatal pecsétjével ellátott jegyet kötelesek magokkal hordani", melyet intézkedésük alkalmával azonnal fel kell mutatniuk.43 A municipális jogok védelmét Perczel azért hangsúlyozta, mert Pesten már hallatszottak olyan hangok, amelyek szerint a hivatal felállítása az 1848:3. és 23. tc. értelmében alkotmányellenes, s az intézkedés visszavonását követelték. Szemere augusztus 15-én ezt igen határozott leiratban visszautasította, s kijelentette, hogy azt a hivatalnokot vagy nemzetőrtisztet, aki az együttműködést visszautasítja, hivatalából felfüggeszti.44 Szemere a június 13-án Perczelnek adott részletes utasításában már gondolt a július elején összeülő országgyűlésre. Közölte, hogy amíg az ülésezés tart, a rendet a termen és az udvaron kívül a rendőri hivatal tartja fenn, benn az 42 Hm/b 1848:819. A levél, illetve a rendelkezés érdekessége, hogy a készültség napján, június 24-én történt a Pesten toborzott 1. és 2. honvédzászlóalj eskütétele és táborba indítása. 43 Pest rendőri 1848:128. Fogalmazványa nem ismert, mivel az Országos Rendőri Hivatal iratai nincsenek meg a Magyar Országos Levéltárban. 44 A részletekre Urban, A Rendőri Hivatal. 667-668.
