Századok – 2011
200 ÉVE SZÜLETETT PERCZEL MÓR - Urbán Aladár: Perczel Mór, a rendőrfőnök III/637
646 URBÁN ALADÁR ülésteremben és az udvaron a ház maga gondoskodik arról.4 5 Július l-jén az osztálynak adott rendelkezésében mindenekelőtt a napi eseményekről esténként vagy reggelenként rövid, vázlatos tudósítást várt. Mivel az országgyűlés miatt sok nép érkezik a két fővárosba, a rend fenntartására éjjel-nappal fokozottan kell ügyelni. Amíg a két ház elnökei másként nem rendelkeznek, amikor ülés van, mindkét házhoz 50-50 nemzetőrt kell kirendelni. A megnyitás napján különösen a várban és az országgyűlés körül kell ügyelni. Reggel 10-kor a vártól az alsóház épületéig a nemzetőrség és a katonaság sorfalát kell kiállítani az országgyűlést megnyitó nádor tiszteletére. A sorkatonaság kirendelésére Perczel a belügyminiszter nevében lépjen kapcsolatba a hadügyminiszterrel.4 6 Az országgyűlés rendjének megőrzését rövidesen nehezítette az ifjúság, amely tiltakozott a látogatás korlátozása ellen. Hajnik Pál, a rendőri hivatal második embere július 5-én mint képviselő az országgyűlésen azt javasolta, hogy az 500 férőhelyes karzat látogatására minden képviselő kapjon egy állandójegyet, amivel szabadon rendelkezhet.4 7 Széchenyi július 7-én azt jegyezte fel naplójába, miszerint Madarász László azt javasolta az országgyűlésen, hogy ne legyen „bilétás galéria", 10-én egyesek be akartak hatolni a karzatra, de ezt a rendőrség megakadályozta. Széchenyi így írt erről naplójában: „Reggel 10 órakor ülés. A Pilvax nem rontott be. Perczel jól viselkedett."4 8 A Marczius Tizenötödike aznapi számában tiltakozott, hogy az ifjúság tervezné a megrohanást, az a „reakciós elem" működése. Gondolja tehát ezt meg az ifjúság. „Az alattomos bujtogatásra majd leend gondja a rend- és nemzetőrségnek.4 9 A Marczius figyelmeztetése nem használt. A Kossuth Hírlapja arról tudósított, hogy július 15-én egy csoport fiatal, mivel a belépőket ellentétesnek tartják az egyenlőséggel, megrohanták a belépőjegyes karzat feljáratát. Perczel a kirendelt nemzetőrökhöz összedoboltatott még másik ötvenet, s kijelentette, hogy azokat, akik nem mennek el, letartóztatja.50 Perczel július 16-án foglalkozott a főváros nyugalmát zavaró másik csoporttal, a munkanélküli külföldi munkásokkal, akik, hogy elutazhassanak Bécsbe, útiköltségük felét kérték. Perczel azt írta Rottenbiller polgármesternek, hogy gondoskodjanak a munkások ingyenes elszállításáról. Ha azt saját pénztárukból nem tudják fedezni, úgy azt az országos rendőrség fogja kifizetni.5 1 Mivel az országos rendőrség irattára — a napi jelentések csonka sorozatától eltekintve — nincsenek meg a Magyar Országos Levéltárban, annak tevékenységéről gyakran a hírlapok hosszabb-rövidebb tudósításaiból értesülünk. Ezek között örvendetes kivétel a vasút egy letartóztatott, majd kiutasított fő-45 Ld. a 39. jegyzetet 46 BM ein. 1848:479. Budai Levelezés 1848:800. Közrend 79-80. Júl. 2-án Perczel Buda városának helyesbít, hogy az országgyűlés nem az előző napon említett 6-án, hanem 5-én nyílik meg Budai Levelezés 1848:807. 47 Nemzeti Újság 1848. júl. 6. 48 Széchenyi, Napló 1281. 49 MT 1848, júl. 12. 50 KH 1848. júl. 16. A tudósítás szerint az ifjúság nagyobb erővel meg akarja újból kísérelni a behatolást. 51 Pesti rendőri 1848:94.
