Századok – 2011
200 ÉVE SZÜLETETT PERCZEL MÓR - Urbán Aladár: Perczel Mór, a rendőrfőnök III/637
642 URBÁN ALADÁR az építkezés fegyveres őrségét. Az eset hírére a helyszínen megjelent Széchenyi, Perczel és Rottenbiller polgármester is. A tüntetők ekkor eltávoztak.2 6 Az eset, s főleg a terjengő szóbeszéd miatt Perczel még aznap figyelmeztette Andorffy Károlyt, Buda rendőrkapitányát, hogy a munkások egyes gyárak megtámadását emlegetik. Bár „a szükséges rendőri intézkedések megtörténtek", ügyeljen a budai hajógyárra, s ha azt valamiféle támadás fenyegetné, úgy az ellen „haladék nélkül mindennemű közhatalmi eszközöket szigorúsággal párosult óvatossággal használjon".27 Mivel a hajógyárban nagy számban dolgoztak külföldi munkások, elképzelhető volt az idegen munkások eltávolítását követelők fellépése. Ezért a gyár vezetésének levele alapján Széchenyi június 9-én Perczeltől a szükséges lépések megtételét kérte.2 8 Perczel még aznap írt a budai rendőrkapitánynak, miszerint „az iparos ifjúságnak újabb nyugtalansága által" keletkező zavarok elhárítása érdekében az óbudai hajógyár védelmére mindaddig, míg a kedélyek meg nem nyugosznak, naponta egy nemzetőri szakaszt, vagy ha ez nem lehetséges, azonnal egy sorkatonai szakaszt rendeljen ki.2 9 Perczel másnap, június 10-én közölte Széchenyivel, hogy mind Pesten, mind Budán megtette a szükséges intézkedéseket a Lánchíd és a gyárak védelmére. A sztrájkok egyébként szűnőben vannak.3 0 Szemere Bertalan is úgy ítélte meg, hogy a céhlegények mozgalma kifulladóban van, így kísérletet lehet tenni azok lezárására. Június 10-én saját kezűleg fogalmazott hirdetményben fordult - mint fogalmazta - az iparosokhoz. Ebben reagált a mozgalom alapvető követelésére és kijelentette: a bizonyítvány-és munka nélküli külföldi legényeket haladék nélkül el kell távolítani. Hasonló munka képesség esetén a belföldi munkásoké az elsőség. A gyártulajdonosok ügyeljenek a bennszülöttekre, és segélyezzék elutazásukat. Minden panaszt orvosolni fognak, de a csoportozás, az erőszak tilos. A két várost utasította a rend fenntartására, s követelő, erőszakos, fenyegető csoportosulás esetén előbb békésen, majd szükség esetén erővel lépjen fel nemzetőri, s ha kell, katonai erő alkalmazásával.31 Másnap, június 11-én, Pünkösd vasárnapján az esti órákban a Károly laktanyában az olasz sorkatonák és az utóbbi napokban toborzott, oda beszállásolt honvédek között összecsapás történt. Ez ahhoz vezetett, hogy az olaszok lövöldözni kezdtek. (A honvédek még nem kaptak fegyvert.) A laktanyát először nemzetőrség, majd sorkatonaság zárta körül. Utóbbi többek között azért, hogy a feldühödött nemzetőrség nehogy behatoljon az épületbe. Az olaszokat másnap Ist-26 Spira, A pestiek 228. A történtekről június 9-én felvett vizsgálati jkv-re Mérei, Munkásmozgalmak 241-248. 27 Budai rendőri 1848:160. Mérei, Munkásmozgalmak 240. 28 Széchenyi Perczelhez. Közi. ein. 1848:174. 29 Budai rendőri 1848:160. Mérei, Munkásmozgalmak 248-249. Reprodukcióban közli Katona Béla, Közbiztonság-védelem Magyarországon az I. világháborúig. Bp. 1984. 164. 30 Közi ein. 1848:185. Széchenyivel Mészáros Lázár június 9-én levélben közölte, hogy másnap a budai fegyverből 100 fegyvert kap az óbudai hajógyár védelmére. HM/k 1848:247. Bártfai Szabó, Széchenyi II. 690. 31 BM ált. ir. 1848:3436. Mérei, Munkásmozgalmak 252-253.
