Századok – 2011
200 ÉVE SZÜLETETT PERCZEL MÓR - Urbán Aladár: Perczel Mór, a rendőrfőnök III/637
PERCZEL MÓR, A RENDŐRFŐNÖK 643 ván nádor és Széchenyi miniszterhelyettes szabad elvonulást ígérve fegyverletételre bírta, s azokat még aznap délelőtt gőzhajón Komáromba szállították.32 Az eset megdöbbentő volt, mivel az olaszok márciusban nyilvánvalóan rokonszenveztek a Pesten zajló forradalmi eseményekkel. Igaz, június l-jén a Vérmezőn vonakodtak esküt tenni, mert ellenséges érzelmű tisztjeik elhitették velük, hogy az eskü után kétszer olyan hosszú ideig kell majd szolgálniuk. Mészáros Lázárnak azonban olasz nyelvű beszédével sikerült őket megnyugtatnia.3 3 így a közvélemény a fentiek után nem tartott a katonaság ellenséges fellépésétől, inkább a Bécsből a fővárosba érkező - Kemény Zsigmond szavaival -„népsöpredéktől" és agitátoroktól.3 4 A kormány az elmúlt napok eseményeit aggasztónak ítélte, így június 12-én a nádor Szemere ellenjegyzésével arról rendelkezett, hogy Pest városában azonnal állítsák fel a rögtönítélő törvényszéket. A rendelet az ország különböző részeiben jelentkező „alattomos bujtogatások"ra utal (ekkor már megkezdődött a délvidéki szerb felkelés), s a lázadás, lázítás, lázadásra bujtogatás, gyilkosságok és gyújtogatások ellen hirdeti meg a fellépést.35 Egyidejűleg a kormány is felhívással fordult a főváros lakosságához, s a haza alsó vidékein folyó pártütésre utalva összefogást sürgetett. Egyben hangsúlyozta, hogy „a tegnap éji szerencsétlenségnek politikai jelleme nincs." (A nádornak a királyhoz küldött jelentése is ezt hangsúlyozta.)36 A helyzet által megkívánt gyakorlati intézkedéseket Szemere fogalmazta meg. Ugyancsak június 12-i dátummal megjelent rendeletében bejelentette, hogy külföldiek a városházán kapott engedély nélkül nem tartózkodhatnak a városban. Aki ilyen engedélyt nem kap, a várost 24 órán belül el kell hagynia. Háztulajdonosok vagy bérlők kötelesek bejelenteni az ott lakó, vagy oda beköltözött külföldi személyek nevét, „állapot és itt mulatása czélját". A vasút- és hajóállomáson ellenőrzik az idegenek útlevelét vagy igazolványát, s meg kell nevezniük szálláshelyüket. A rendelet szigorú megtartását, s általában a rendnek a két városban történő fenntartását a polgármesterekre bízta, valamint „egyetértőleg és összemunkálva Perczel Móricz rendőri osztályigazgató úr vezérlete alatt, Hajnik Pál miniszteri tanácsnok, és Buda és Pest városa érdemes polgárai, köztük Burgman Károly, Ráth Péter, Tóth Gáspár, Aul József bízatnak meg miniszteri bizottmányképen".37 32 Urbán, Honvédtoborzás 416-420. Az eseményről István nádor a királynak, Széchenyi az Innsbruckban lévő Batthyánynak, Batthyány iratai 717-723. 33 Mészáros emlékiratai I. 58-61. Széchenyi, Napló 1259. 34 PH 1848. jún. 10. Ugyanezen a napon a Radicallap arról számolt be, hogy itt az idegen munkásokat eddig nem küldték el, míg Bécsből egymás után térnek haza az ott elbocsájtott hazai munkások. 35 1848/49. évi nyomtatványok. Közlöny 1848. jún. 12. Pap, Okmánytár I. 138-139. A Közlöny megjegyzésben közölte, hogy ahol a belügyminiszter még nem hirdette meg a rögtönítéletet, azt a hatóságok tegyék meg. 36 1848/49. évi nyomtatványok. Közlöny 1848. jún. 14. Pap, Okmánytár I. 199-200. A kiáltványt a Pesten tartózkodó hét miniszter írta alá. A nádor jelentését a királyhoz ld. Batthyány iratai 718-722. 37 1848/49. évi nyomtatványok. Közlöny 1848. jún. 15.
