Századok – 2011
200 ÉVE SZÜLETETT PERCZEL MÓR - Urbán Aladár: Perczel Mór, a rendőrfőnök III/637
PERCZEL MÓR, A RENDŐRFŐNÖK 641 mondott, azt elfogták. A többiek több év óta pesti lakosok. Kijelentették, hogy a hazai ügyek felett vitatkoztak. Lakóhelyüket felírták, azt ellenőrzik. A városi rendőrség felügyelete alatt szabadon engedték őket. A befogott egyént másnap szigorúan megvizsgálják. Ezt személyesen fogja felügyelni.2 0 A kormány május 16-i dátummal kibocsájtott, az önkéntesek (a honvédek) toborzását meghirdető felhívás után Pesten azonnal megkezdődött a toborzás. A sorezredei toborzóhelyről Batthyány rendeletére azt előbb az Üllői úti, épülőfélben lévő laktanyába, majd május 21-én a Nemzeti Múzeum épületébe helyezték. Ettől a pillanattól azt Perczel Mór felügyelte. Datálatlan, valószínűleg május 23-án kelt levélben számolt be erről Kossuthnak. Először azt említette meg, hogy Pest a macskazene óta csendes, és vidéken is csökkentek a legelőfoglalások. A toborzásról így jelentett: „A toborzás én ügyeletem alatt derekasan folyik. Már tegnap 500 volt rendesen felvéve és ma reggel 8 órára egy nagy tömeg állá körül toborzó termünket Múzeum épületében."2 1 A forradalmat követő gazdasági bizonytalanság, az ezüstpénz eltűnése, a növekvő munkanélküliség egyre nagyobb gondot jelentett a fővárosnak és a kormánynak. Mivel az építkezések nagy része leállt, a földművelés, ipar és kereskedelmi minisztérium május 30-án levélben kereste meg a Lánchíd igazgatóságát, hogy alkalmazza a munka nélkül maradt kőfaragókat. A rövidesen megérkezett válasz szerint a munkálatok már igen előrehaladtak, s csak azért nem bocsájtottak el több embert, hogy ne növeljék a munkanélküliek számát. Ami a külföldieket, az olasz gránitfaragókat illeti, őket szerződés köti, s egyébként sem tudnák azokat helyettesíteni.22 A munkanélküli kőműves segédek foglalkoztatása érdekében Széchenyi István június 5-én Kossuth pénzügyi támogatását kérte a közmunkák szervezése és az építkezések ösztönzése érdekében.2 3 A megnövekedett munkanélküliség miatt jogos volt az aggodalom, mert június 7-9. között egymást érték az asztalos és a kovácslegények mozgalma, illetve sztrájkjai. (Utóbbiak a külföldi munkások eltávolítását követelték.) De sor került a pesti német szabólegények sztrájkjára is.2 4 A főváros biztonságáért az iratok tanúsága szerint Perczel Mór volt felelős. Az országgyűlés üléstermeinek (a Redout, illetve a Nemzeti Múzeum épületében) kialakításán dolgozó asztalosok sztrájkfenyegetése, illetve az óbudai hajógyár biztosítása miatt Széchenyi naplója szerint június 7-én és 9-én is tárgyalt Perczellel.25 Június 7-én a tüntető lakatoslegények a fegyvergyárrá átalakuló Hengermalom gépműhelyéhez mentek, ahol elérték a munka beszüntetését. Majd a Lánchíd építkezéséhez vonultak, ahol Adam Clark, az építkezés vezetője megjelenésük és követelésük miatt kirendelte 20 BM rendőri osztály jel. 1. Az esetről a sajtó valótlanul tudósított, többek között azt állítva, hogy a nemzetőröknek egy kis ház bezárt ajtaját kellett puskatussal betörni, hogy elfoghassák a szláv titkos propaganda apostolait. Kéry, Napi krónikák 317. 21 PM ein. nem ikt. ir. Urbán, Nemzetőrség 237, 272. 22 Mérei, Munkásmozgalmak 223-225. 23 KLÖM XII. 262. 24 Spira, A pestiek 225-229. 25 Széchenyi, Napló 1262.
