Századok – 2011
200 ÉVE SZÜLETETT PERCZEL MÓR - Urbán Aladár: Perczel Mór, a rendőrfőnök III/637
640 URBÁN ALADÁR budai várban Lederer tábornok, a magyarországi főhadparancsnokság vezetője ellen, aki a márciusi napokban csak nehezen adott fegyvert a rendet fenntartó nemzetőrségnek, illetve eltagadta a fegyvertárban található készleteket. A tüntetést már az előző napra tervezték, de a katonaság alig titkolt készületei miatt elhalasztották. A bécsi hírek alapján azonban elérkezettnek vélték az időt a cselekvésre. Mivel a kormány mindkét fél készületeiről tudott, az esetleges összeütközés elkerülése érdekében a kormány Perczel Mórt és Hajnik Pál rendőrtanácsost küldte Budára, hogy tárgyaljanak Ledererrel. A tábornok segédtisztje azonban ezt megakadályozta. A közeli fegyvertárban elrejtett katonaság pedig fegyverrel szórta szét a felsorakozott tüntetőket.1 8 A budavári katonai vérengzés hírére még akkor éjjel a nádornál összeült a minisztertanács, ahol arról határoztak, hogy az esetet polgári-katonai vegyesbizottság fogja kivizsgálni. (István nádor pedig értesítette a készülő vizsgálatról Lederert, aki 11-én délelőtt civilben, zárt bérkocsiban elhagyta a várat és Komáromba menekült.) A vizsgálat, amelyet Zoltán János, a belügyminisztérium tanácsosa vezetett, május 12-én reggel összeült. Ugyanerre a délelőttre Petőfi Sándor népgyűlést hirdetett, ahol a vétkes katonai vezetők megbüntetését követelte, s tekintettel a válságos helyzetre, az országgyűlés mielőbbi összehívását sürgette. Elragadta az indulat és „veszett dühében" kijelentette: „kutyámat sem bíznám ily minisztériumra". A kijelentésnek nagy visszhangja volt, s szerepet játszott a baloldal választási vereségében. Az ingerült nyilatkozatnak napokon belül is komoly következménye lett. Május 16-án reggel ugyanis Perczel azt jelentette Szemerének, hogy előző este a Forradalmi Csarnokban egy somogyi polgártárs és többen mások ott felszólaltak, s a többség „elhatározott helyeslése" mellett, Petőfi és Pálfi ellen kikelve, azokat honárulónak nyilvánították, akik büntetést érdemelnek. Perczel azt is hozzátette, hogy amit ő, Perczel Szemerének e „nem annyira republicanus, mint hóbortos s demagóg emberekre" nézve mondott, „néhány jó hazafiak s barátim közbenlépése által is nagy hamar kiteljesült, s ez oldalról most már béke lesz."19 Az előző jelentés utóirata volt Perczel május 15-én este 8-kor írott levelének, amelyben tájékoztatta Szemerét az aznap délutáni akcióról, amelyet gyanús, összeesküvő személyek ellen hajtottak végre. Helyszínt nem említ, csak „bejelentett helyről" beszél, de a sajtóból tudjuk, hogy egy Molnár utcai vendéglő volt. Az akciót egy városi rendőrtiszt vezette, nemzetőri őrjárat élén, de Perczel is jelen volt. A vendéglőben idegen nyelven beszélőket találtak; az egyik asztalnál 9, a másiknál 6 ember ült. Cseheknek vallották magukat. Az egyik a vasútnál dolgozik, a másik zongorakészítő, a többi mesterember. Az utóbbiak közül kettő nemzetőr(l), kettő magyarhoni születésű. Egyikük kétféle nevet 18 A részletekre Urbán, A katonai vérengzés 71-92. Batthyány iratai 585-587. A vizsgálat jelentése Pap, Okmánytár I. 105-107. A PH máj. 12-i tudósítása arról számol be, hogy a Budáról átmenekült és a Pilvaxnál összegyűlt tömeg nem hallgatta meg az odaküldött Perczel beszámolóját. 19 Történeti adalékok. In: Urbán, A nagy év 287, 291-292. Spira, A pestiek 192. Pálfi Albert azért szerepelt Petőfivel együtt, mert ő az MT máj. 11-i számában azt követelte, hogy mondjon le a kormány, Nyáry alkosson minisztériumot, s legyen egyezség Kossuthtal. Ez pedig Szemere mellőzését célozta, aki mellett Nyáry a Miniszteri Bizottmányban (mint leendő államtitkár) nem vállalt szerepet.
