Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Soós László: Khuen-Héderváry Károly kormányalakítása és a politikai válság felszámolására tett kísérlete első lemondásáig III/603
610 SOÓS LÁSZLÓ nök előterjesztésére egyhangúan fogadtak el. A jegyzőkönyv szerint „... arra tekintettel, miszerint a kerületnek ez idő szerinti képviselője gróf Tisza István a választókhoz intézett nyílt levelében, a választók összességének érzületével és meggyőződésével ellenkező álláspontot fogad el, úgy az önálló vámterület, mint a katonai javaslatok tárgyában — a népgyűlésen pártkülönbség nélkül megjelent választók — fejezzék ki bizalmatlanságukat képviselőjükkel szemben."29 Az ugrai népgyűlést röviddel később, 1903. ápr. 26-án a kornádi kerület hasonló rendezvénye és határozata követte. Tisza István szívós kitartására jellemző, hogy a fentieket ellensúlyozandó május 20-án a Nagyváradra összehívott Bihar megyei közgyűlésen, éles vita után, a politikai nézeteit támogató határozat született. A közgyűlésen résztvevők Beöthy László főispán előterjesztésére 284 igen szavazattal 34 ellenében elfogadták azt az indítványt, hogy a képviselőháznak az obstrukció ellen tiltakozó feliratot küldenek.3 0 Ady Endre az eseményekhez kapcsolódva írja: „ Gróf Tisza István Bihar vármegyében még mindég a jövendő embere. Itt még mindég hiszik, hogy ő a jövendő gubernátora Magyarországnak. Ezen kívül pedig ő a Tisza szenior, a család esze. Némelyek Bánffy helyett őt tartják a kálvinisták papjának is, a vármegyei Szabadelvű Párt elnöke, mindenekfölött pedig gazdálkodni tudó gazdag ember. Gróf Tisza István tehát — a legkisebb gúny nélkül — nagy férfiú... És rettenetes módon népszerűtlen... Tisza István a maga hidegségével, gőgjével és modortalanságával szimbóluma ott az elnöki széken a Bihar vármegyei Szabadelvű Pártnak... "31 Tisza István kormányalakítási kísérletének sikere azon múlott, hogy a pártján belül lesz-e elegendő támogatója. Legelőször Wekerle Sándorral tárgyalt, akinek támogatásával kezdettől fogva számolt, és nézeteiket még április végén így összegezte: „Teljes egyetértés mutatkozik közöttünk a mai helyzet és kormányzat kritikáját, s azon tényt illetőleg, hogy az obstrukciós rendszerben óriási nemzeti veszedelem rejlik, melynek végleges gyökeres elhárítása képezi a jelen legégetőbb s tovább nem halasztható feladatát."32 A két politikus második megbeszélését június 11-én tartotta és a köztük lévő nézeteltérés nem látszott áthidalhatatlannak. Ezt Tisza feljegyzésében is így értékelte: „Teljes egyetértés mutatkozott közöttünk az egész vonalon, (Wekerle - S. L.) csak azt vitatta, hogy a katonai javaslatot vissza kellene vonni s e kérdés megoldását őszre hagyni, s ez irányú aggályát nem tudtam teljesen eloszlatni."33 Tekintettel arra, hogy Wekerle miniszterelnökként „felülről" bukott, ezért Tisza kijárta az uralkodónál leendő minisztere legfelsőbb meghallgatását. Tette ezt abban a reményben, hogy ezzel Wekerle erkölcsi elégtételt kap, és hajlandó lesz őt támogatni. Wekerle a június 17-én, délután három órakor megtartott audienciára már azzal az elhatározással ment, hogy Tisza mellett nem vállal tárcát, mert az 29 Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára, 44/a fond Tisza István iratai. 1878-1918. 2. csomó 7. tétel 71. Jegyzőkönyv az ugrai választókerület 1903. ápr. 19-én megtartott népgyűléséről, amelyet a parlament által tárgyalt katonai javaslatokra vonatkozó állásfoglalás céljából hívtak össze. 30 Egyetértés, 1903. május 21. A cs. k. trombitás. 31 Ady Endre: Életem nyitott könyve. Fellapozta Kovalovszky Miklós. Budapest, 1977. 215-216. 32 Gróf Tisza István összes munkái, i. m. I. kötet 699. és 704. 33 Uo.
