Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Soós László: Khuen-Héderváry Károly kormányalakítása és a politikai válság felszámolására tett kísérlete első lemondásáig III/603
KHUEN-HÉDERVÁRY KÁROLY KORMÁNYALAKÍTÁSA 611 obstrukció erőszakos letörését nem tartja lehetségesnek, illetve Fejérváryval „nem ül egy kabinetbe."3 4 Ezzel szemben döntését a nyilvánosság előtt azzal indokolta, hogy az ő nézeteivel ellentétben az uralkodó ragaszkodott a katonai javaslatok feltétel nélküli elfogadásához. Wekerle Sándornak a Tisza István ellenes taktikájáról árulkodott, hogy döntéséről a kihallgatás előtt a kormányfő-jelölttel nem egyeztetett, erről csak másnap tájékoztatta.3 5 Az új kormány létrejöttét a Szabadelvű Párton belül kialakult csoportok között felerősödött személyi ellentétek is nehezítették. Maguk a képviselők a Szabadelvű Párt tagságának nagyobbik részét az alábbi, öt nagy csoportba sorolták: a Tisza és Bánffy híveiként említett ún. ó szabadelvűek, a mindenkori kormány mellett szavazó ún. inventáriusok, az agráriusok, továbbá a volt Nemzeti Párt tagjai és végül az Andrássy körül kialakult arisztokrata ún. kaszinó-párt.3 6 Ezek a párton belüli csoportok 1903 júniusától — nyíltan elkülönülve — megbeszéléseket, értekezleteket is tartottak. Tisza István biztosan csak az első két, legkisebb csoporthoz tartozók támogatására számíthatott, a többiek látványosan Széli Kálmán mellett tüntettek. A párt belső erőviszonyait jól ismerő Tisza István is fontos feladatának tartotta, hogy Széli Kálmán és párthívei támogatását elnyerje. Ezért még Bécsből táviratilag arra kérte a miniszterelnököt, hogy segítse kormányalakítási tervét, és másnap (17-én) reggel hivatalában fogadja. Tisza István hazaérkezve a június 17-én reggel kilenc órakor a várban Széli Kálmánnál kezdte megbeszéléseit, és ezen a napon találkozott még Bánffy Dezsővel, Andrássy Gyulával, Hódossy Imrével, a párthívei közé tartozó több politikus barátjával, és a Bécsből hazaérkező Fejérváry Gézával. Ezen az estén politikai körökben úgy tudták, hogy Tiszának eddig csak két miniszter jelöltet sikerült találnia, nevezetesen hadügyminiszternek Fejérváry Gézát, kereskedelemügyinek pedig Hieronymi Károlyt.3 7 Mindezek mellett a politikai bizonytalanságot az a hír is növelte, hogy a kormányválság megoldásában mindenféle szerepvállalást elutasító Apponyi Albert vidékre utazott és lemond a parlament elnöki posztjáról. A kormányválság megszüntetése érdekében folytatott tárgyalások során Apponyi támogatásának elnyerése létkérdés volt, ezért Tisza táviratban kérte, hogy utazzon vissza a fővárosba, és másnap fogadja őt. Apponyi nem csupán egy erős parlamenti csoport elismert vezetőjeként játszott fontos politikai szerepet, hanem a Ház elnökeként is sokat árthatott a leendő kormányfőnek. A párton belüli szövetségesnek tartott Széli Kálmánnak is sok kellemetlenséget okozott azzal, hogy — az eddigi szokásoktól eltérően — házelnökként az ellenzék nemzeti követeléseire élénken reagáló, és azt támogató vidéki küldöttségeket személyesen fogadta, sőt e találkozókon elhangzó beszédeivel a kérelmezőket bátorította.3 8 Apponyi Albert eljárását, a következőkkel indokolta: „A házszabályoknak az az intézkedése, mely szerint küldöttségek 34 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója 1903. jún. 17. 35 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója 1903. jún. 19. 36 Egyetértés, 1903. június 18. A kabinetalakitás. 37 Egyetértés, 1903. június 18. Az új kabinet tagjai. 38 Gratz: A dualizmus kora... i. m. II. kötet, 11.
